Paz (Cerovlje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paz
Paz látképe
Paz látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségCerovlje
Jogállás falu
Polgármester Emil Daus
Irányítószám 52434
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 74 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Paz (Horvátország)
Paz
Paz
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 05′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paz témájú médiaállományokat.

Paz falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 14 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Cerovlje–Boljun–Vranja út mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Paz várát a 12. században említik először, amikor a boljuni uradalom részeként az aquileiai pátriárka birtoka volt. A korabeli dokumentumokban „Pas, Pass" később "Pasperc, Pasberg” alakban szerepel. A stratégiailag fontos magas dombon a Boljuni mező felett álló vár sasfészekként ellenőrizte a környező vidéket, melyre innen kitűnő kilátás nyílott. 1374-től a pazini grófsághoz tartozott, majd a 15. század végén a Habsburgok vazallusának a Waldersteineknek a birtoka lett. A 16. század elején a későbbi századok egyik legjelentősebb isztriai családjának a Barbóknak a tulajdona lett. A család isztriai hatalmának megalapozója Giovanni Bernardo Barbo az aquileiai pátriárka fivére és II. Pál pápa rokona volt. 1480-ban nőül vette Katarinát Martin Mojzević lányát és Pazban telepedett le. Leszármazottja Giorgio Barbo építtette 1529-ben a közeli Posrt tornyát, mely 1615 és 1618 között az uszkók háborúban semmisült meg. Paz várát 1570-ben Mesaldo Barbo újíttatta fel. Belac új nyári kastélyát pedig Daniele Barbo építtette. A településnek 1857-ben 415, 1910-ben 387 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 74 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
415 429 421 412 386 387 376 363 292 255 182 153 127 99 79 74

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1579-ben épült a középkori templom helyén. 1893-ban és 1978-ban megújították. Legnagyobb értéke Baltazar Walderstein 1496-ból származó díszes gótikus szentségtartója. A templomban két díszes sírkőlap is található 1636-ból és 1700-ból.
  • Szent Vid tiszteletére szentelt temploma a településnek a Boljuni mező felett emelkedő magaslaton fekvő temetőjében található. A templomot 1461-ben építették két apszissal, bennük freskókkal melyeket még abban az évben Konstanzi Albert mester festett. A templom déli falában egy 1570-ből származó faragott szarkofág, Mesaldo Barbo anyjának Barbara Waldersteinnek a befalazott szarkofágja található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]