Tinjan
| Tinjan | |||
 | |||
| Tinjan központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Isztria | ||
| Község | Tinjan | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Mladen Rajko | ||
| Irányítószám | 52444 | ||
| Körzethívószám | (+385) 052 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1729 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 319 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tinjan
Pozíció Horvátország térképén
| |||
| é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 13° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 13° 50′ 20″ | |||
| Tinjan weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tinjan témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tinjan (olaszul: Antignana) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Brčići, Brečevići, Jakovici, Kringa, Muntrilj, Radetići és Žužići települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztria középső részén, Pazintól 10 km-re délnyugatra a Pazin – Poreč főút mellett, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. Környékét a hozzá tartozó településekkel együtt Tinjanštinának nevezik.
Története[szerkesztés]
Tinjan története során sokáig határvár volt. A római korban „Attinianum” néven Parentium (Poreč) környékét védte a félsziget belsejének nem romanizált népeitől és a Tarsatica (Trsat) felé menő utat ellenőrizte.[2] Első írásos említése III. Sándor pápa oklevelében történt „ecclesia Antoniana” néven. Ezután még 1194-ben és 1225-ben is említik a korabeli források.[3] A középkorban Schwarzenburgi Meinhard pazini birtokainak egyike lett és Pazin várával együtt a goricai grófság része lett. A grófság nyugati határait védte az aquileiai pátriárka birtokaival szemben. 1374-ben Habsburg birtok lett akik falait és tornyait megerősítették és a pazini grófság határát ellenőrizte a velencei területekkel szemben. Fontos szerepet játszott a 14. és a 16. század közötti háborús eseményekben és jelentősége megnőtt. 1578-ban a pazini urbárium már városként (stadt) említi, bár később már csak városkának (stättl) minősítették.[3] Az uszkók háború (1615-1618) idején elfoglalták a velencei hadak és a háborút lezáró madridi béke értelmében még megmaradt falait is lerombolták.[3] 1797-ben a napóleoni háborúk során elfoglalták a franciák, majd Napóleon bukása után az egész Isztria osztrák uralom alá került és 1825-ben önálló közigazgatási egységgé alakították, melynek székhelye Pazin lett. A településnek 1857-ben 1391, 1910-ben 787 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 408, a községnek összesen 1672 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település legmagasabb pontján áll Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma, amely 1755 és 1762 között épült korai neoklasszicista stílusban barokk és rokokó elemekkel. Barokk kapuzatát 1773-ban építették. Homlokzatán a kapuzat felett középen Szűz Mária, két oldalán Szent Simon és Szent Judás Tádé apostolok szobrai állnak.[3] A templomot 1895-ben renoválták. Különálló órás harangtornya 28 méter magas.
- Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 13. században épült román stílusban. 1728-ban és 1894-ben átépítették. 1980-ban megújították. Mellette található a szintén 1894-ben épített tinjani kálvária.[4]
- A település központjában áll az egykori isztriai városi egyesület és zsupáni szék a ladonja épülete. Itt található az 1670-ben épített árkádos, ciszternás Depier-ház. Kissé arrébb az utcában áll régi tinjani iskola a Casamara épülete. Mellette áll az egykori poreči és trieszti püspök Juraj Dobrila (1812-1882) emlékműve, aki a közeli Ježenj faluban született és itt folytatta tanulmányait.[2] A régi patinás kocsma a Konoba Điđi mellett áll a neves nyelvész és lexikoníró Josip Voltić (1750-1825) szülőháza.[4] A völgybe vezető úton álló Nepomuki Szent János szobor azon a hely áll, ahol az egykori vár kapujához vezető híd vezetett át.[4]
- A település védőfalaiból mára semmi sem maradt, kivéve a Draga feletti támfalat.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1391 | 1438 | 656 | 684 | 702 | 787 | 1825 | 1636 | 641 | 631 | 538 | 481 | 461 | 435 | 396 | 408 |
További információk[szerkesztés]
- Tinjan község hivatalos oldala (horvátul)
- Pazin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Tinjan az Istrapédián (horvátul)
- Tinjan az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Blogbejegyzések Tinjan múltjából (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Tinjan (horvát nyelven). www.tinjan.hr. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ a b c d Tinjan (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ a b c Tinjan (horvát nyelven). www.tzpazin.hr. [2014. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
