Tinjan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tinjan
Tinjan központja
Tinjan központja
Tinjan zászlaja
Tinjan zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Tinjan
Jogállás falu
Polgármester Mladen Rajko
Irányítószám 52444
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 408 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 319 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tinjan (Horvátország)
Tinjan
Tinjan
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 13° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 13° 50′ 20″
Tinjan weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tinjan témájú médiaállományokat.

Tinjan (olaszul: Antignana) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Brčići, Brečevići, Jakovici, Kringa, Muntrilj, Radetići és Žužići települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középső részén, Pazintól 10 km-re délnyugatra a Pazin – Poreč főút mellett, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. Környékét a hozzá tartozó településekkel együtt Tinjanštinának nevezik.

Története[szerkesztés]

Tinjan története során sokáig határvár volt. A római korban „Attinianum” néven Parentium (Poreč) környékét védte a félsziget belsejének nem romanizált népeitől és a Tarsatica (Trsat) felé menő utat ellenőrizte.[2] Első írásos említése III. Sándor pápa oklevelében történt „ecclesia Antoniana” néven. Ezután még 1194-ben és 1225-ben is említik a korabeli források.[3] A középkorban Schwarzenburgi Meinhard pazini birtokainak egyike lett és Pazin várával együtt a goricai grófság része lett. A grófság nyugati határait védte az aquileiai pátriárka birtokaival szemben. 1374-ben Habsburg birtok lett akik falait és tornyait megerősítették és a pazini grófság határát ellenőrizte a velencei területekkel szemben. Fontos szerepet játszott a 14. és a 16. század közötti háborús eseményekben és jelentősége megnőtt. 1578-ban a pazini urbárium már városként (stadt) említi, bár később már csak városkának (stättl) minősítették.[3] Az uszkók háború (1615-1618) idején elfoglalták a velencei hadak és a háborút lezáró madridi béke értelmében még megmaradt falait is lerombolták.[3] 1797-ben a napóleoni háborúk során elfoglalták a franciák, majd Napóleon bukása után az egész Isztria osztrák uralom alá került és 1825-ben önálló közigazgatási egységgé alakították, melynek székhelye Pazin lett. A településnek 1857-ben 1391, 1910-ben 787 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 408, a községnek összesen 1672 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település legmagasabb pontján áll Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma, amely 1755 és 1762 között épült korai neoklasszicista stílusban barokk és rokokó elemekkel. Barokk kapuzatát 1773-ban építették. Homlokzatán a kapuzat felett középen Szűz Mária, két oldalán Szent Simon és Szent Judás Tádé apostolok szobrai állnak.[3] A templomot 1895-ben renoválták. Különálló órás harangtornya 28 méter magas.
  • Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 13. században épült román stílusban. 1728-ban és 1894-ben átépítették. 1980-ban megújították. Mellette található a szintén 1894-ben épített tinjani kálvária.[4]
  • A település központjában áll az egykori isztriai városi egyesület és zsupáni szék a ladonja épülete. Itt található az 1670-ben épített árkádos, ciszternás Depier-ház. Kissé arrébb az utcában áll régi tinjani iskola a Casamara épülete. Mellette áll az egykori poreči és trieszti püspök Juraj Dobrila (1812-1882) emlékműve, aki a közeli Ježenj faluban született és itt folytatta tanulmányait.[2] A régi patinás kocsma a Konoba Điđi mellett áll a neves nyelvész és lexikoníró Josip Voltić (1750-1825) szülőháza.[4] A völgybe vezető úton álló Nepomuki Szent János szobor azon a hely áll, ahol az egykori vár kapujához vezető híd vezetett át.[4]
  • A település védőfalaiból mára semmi sem maradt, kivéve a Draga feletti támfalat.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1391 1438 656 684 702 787 1825 1636 641 631 538 481 461 435 396 408

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  2. ^ a b Tinjan (horvát nyelven). www.tinjan.hr. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  3. ^ a b c d Tinjan (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  4. ^ a b c Tinjan (horvát nyelven). www.tzpazin.hr. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf