Vintijan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vintijan
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Medulin
Jogállás falu
Polgármester Goran Buić
Irányítószám 52203
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 168 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 29 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vintijan (Horvátország)
Vintijan
Vintijan
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 50′ 40″, k. h. 13° 51′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 40″, k. h. 13° 51′ 40″

Vintijan (olaszul: Vintian) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Medulinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Póla központjától 3 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a Veruda-öböltől 500 méterre levő magaslaton fekszik. Az öbölben kikötő és egy régi gáztelep található. A domb oldalában régi kőbányák maradványai látszanak. A falut gazdag és sűrű növényzet övezi.

Története[szerkesztés]

Azon a magaslaton ahol ma Vintijan áll a bronzkorban az Isztria egyik legnagyobb erődítménye volt, melynek átmérője meghaladta a száz métert. Építőjéről a régészeti kutatások alapján egyelőre nem rendelkezünk információval, azonban a vaskorban már bizonyosan a félsziget névadója a hisztri nép birtokolta. A Veruda-öböl körül a Verudela-foknál újkőkori település, míg a Veruda-szigeten bronzkori falu volt. A domb oldalában több ókori kőbánya volt, melyek közül a legjelentősebb Vinkuran, római nevén Cavae Romane, melynek anyagából építették a pólai amfiteátrumot és számos szobor is készült belőle. A Veruda-szigeten a középkorban gótikus templom épült, mely bizonyosan régebbi, mint a közelében 1624-ben épített ferences Szűz Mária kolostor, melynek maradványai ma is látszanak. A kolostort a francia megszállás idején 1806-ban zárták be és a ferencesek Pólán új kolostort építettek helyette. A velenceiek erődöt építettek ide, amely az öböl bejáratát védte. Az erőd a 19. században az osztrák-magyar védelmi rendszer része volt. A falunak 1880-ban 86, 1900-ban 113 lakosa volt. Az I. világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 168 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek és a közeli Pólára járnak dolgozni, ahol szintén a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 86 108 113 0 0 97 62 64 93 143 0 0 126 168

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]