1948

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1948 más naptárakban
Gergely-naptár 1948
Ab urbe condita 2701
Bahái naptár 104 – 105
Berber naptár 2898
Bizánci naptár 7456 – 7457
Buddhista naptár 2492
Burmai naptár 1310
Dzsucse-naptár 37
Etióp naptár 1940 – 1941
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2003 – 2004
Shaka Samvat 1870 – 1871
Kali-juga 5049 – 5050
Holocén naptár 11948
Iráni naptár 1326 – 1327
Japán naptár 2608 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4644–4645
Kopt naptár 1664 – 1665
Koreai naptár 4281
Muszlim naptár 1367 – 1368
Örmény naptár 1397
ԹՎ ՌՅՂԷ
Thai szoláris naptár 2491
Zsidó naptár 5708 – 5709

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19431944194519461947194819491950195119521953

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

Február[szerkesztés]

  • február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről.
  • február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.)[3]
  • február 18.
    • Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.[4]
    • Magyarországon államosítják a bauxitbányászatot és az alumíniumtermelést (1948. évi XIII. tc.).[2][5]
  • február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen.[3]
  • február 2123. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român), melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej.
  • február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről.[3]
  • február 25.Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt.[3]
  • február 26.Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke.[3]

Március[szerkesztés]

Április[szerkesztés]

Május[szerkesztés]

  • május 6. – Budapesten megszűnik a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság.
  • május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et.
  • május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.)[9]
  • május 14.Izrael kikiáltja függetlenségét, az ENSZ határozata alapján Palesztinát arab és zsidó államra osztják fel.[12]
  • május 15. – Kitör az arab–izraeli háború.[12]
  • május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.)[9]

Június[szerkesztés]

A berlini légihíd
  • június 2.
    • Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt.
    • A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről.[9]
  • június 3.Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik.
  • június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké.[9]
  • június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását.[9]
  • június 1011. – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat.
  • június 11.Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról.
  • június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
  • június 14.Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába.[13]
  • június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában, az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes.
  • június 16. – A magyar parlament elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. (A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyáról szóló 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében 6 505 oktatási intézményt államosítanak, s mintegy 18 000 felekezeti tanár kerül állami státuszba.)[2]
  • június 18. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Thököly úti halálsorompó.
  • június 2022. – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28-án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.)
  • június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat.
  • június 25.
    • A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd).
    • A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok.[9]
  • június 27.
    • Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa.[9]
    • Nyilvánosságra hozzák a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval. (A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.)[11]
  • június 28.Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból.
  • június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul.[11]

Július[szerkesztés]

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Október[szerkesztés]

  • október 1.
    • A CSKP soraiban is tisztogatások kezdődnek a pártba befurakodott „karrieristák és megbízhatatlan elemek eltávolítására”.[9]
    • Megérkeznek az első szovjet tanácsadók a magyar hadsereghez.[18]
  • október 7.Párizsi autószalonon bemutatják az első Citroën 2CVt.
  • október 12. – A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. (Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.)[9]
  • október 14. – Csehszlovákiában érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény.[9]
  • október 15. – A müncheni I. bajor esküdtszék döntésével Hitler hagyatékát Bajorországra ruházza, többek között a Mein Kampf szerzői jogát is. (A könyv szerzői jogi védelme 2015. december 31-én járt le.)[19]
  • október 25. – Csehszlovákiában megalakul az Egyházügyi Hivatal.[9]
  • október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az 1949–53-as időszakra vonatkozó ötéves tervet.[9]

November[szerkesztés]

  • november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba.[20]
  • november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.

December[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1948-ban[szerkesztés]

1948 a tudományban[szerkesztés]

1948 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1948 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1948 a filmművészetben[szerkesztés]

1948 az irodalomban[szerkesztés]

1948 a zenében[szerkesztés]

1948 a sportban[szerkesztés]

1948 a televízióban[szerkesztés]

1948 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Patrick Maynard Stuart Blackett brit fizikus
Kémiai Arne Tiselius svéd kémikus
Orvosi-fiziológiai Paul Hermann Müller svájci biokémikus
Irodalmi Thomas Stearns Eliot brit író
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 188. o.
  2. a b c d Föglein Gizella: Jog és politika Magyarországon. 1944–1949. In.: Jogtörténeti Szemle. 2005/4. szám, 7-8. oldal, ISSN 0237-7284
  3. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 148. o.
  4. Tulipán 1106. o.
  5. 1948. évi XIII. törvénycikk indokolása a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról (magyar nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
  6. Murányi Gábor: Mossák kezeit. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/5. (2012.) szám, 38. oldal, ISSN 1217-9647
  7. a b (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  8. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 148-149. o.
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 149. o.
  10. A magyar köztársaság kormányának 3.180/1948. Korm. számú rendelete egyes nem parancsolt egyházi ünnepnapoknak munkanappá nyilvánítása tárgyában. In.: Magyar Közlöny – Rendeletek Tára, 1948/66. szám, 656. oldal
  11. a b c d e f g Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 169. o.
  12. a b Izrael, az első hét évtized. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/20. (2027.) szám, 35. oldal, ISSN 1217-9647
  13. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 190. oldal
  14. a b Háda Béla: A koreai háború. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 60. oldal, ISSN 0865-6347
  15. Baráth Magdolna: Nincs külön nemzeti út. Magyarország betagolása a szovjet rendszerbe. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 41. oldal, ISSN 0865-6347
  16. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 135. oldal
  17. Bölöny–Hubai 318. o.
  18. Tulipán 1109. o.
  19. Németh István: Adolf Hitler – Mein Kampf. A német történelem legvitatottabb könyvének karrierje és a valóság. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 5-12. oldal, ISSN 0865-6347
  20. Baráth Magdolna: Szovjet tanácsadók Magyarországon. In.: Rubicon. 2012/3. sz., 58. p.
  21. Bölöny–Hubai 138. o.
  22. Baló–Lipovecz Lengyelország, 188-189. o.
  23. Csordás Lajos: Zárt ajtók mögött. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/7. (2118.) szám, 40. oldal, ISSN 1217-9647
  24. Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
  • Tulipán: Tulipán Éva. 1848 1948-ban. Múlthasználat és propaganda a néphadsereg születésének hajnalán. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/4. (2015. december) sz., ISSN 0017-6540 
Commons:Category:1948
A Wikimédia Commons tartalmaz 1948 témájú médiaállományokat.