Gajana
| Gajana | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Vodnjan |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Klaudio Vitasović |
| Irányítószám | 52215 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 185 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 25″, k. h. 13° 49′ 55″45.007000°N 13.832000°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 25″, k. h. 13° 49′ 55″45.007000°N 13.832000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gajana (olaszul: Gaiano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Vodnjanhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Pólától 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re északra, a Pólát az Isztria északi részével összekötő A9-es autóút mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a történelem előtti időkben és a római korban is lakott volt. Határában több régészeti lelőhely is található. A középkori település a maitól 2 km-re északra a Turninának nevezett helyen feküdt, ott ahol ma a Szent János apostol tiszteletére szentelt templom tornya áll. A 13. és a 15. század között „Gaianum, Gaglianum” alakban említik. A falu egy pestisjárvány következtében pusztult el. A 17. században a török hódítás elől Dalmáciából menekülőkkel telepítették be. 1880-ban 91, 1910-ben 150 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. Lakói közül sokan rész vettek az antifasiszta felszabadító harcokban. 1944-ben a németek a falut felgyújtották és 15 lakost meggyilkoltak. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 169 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő és olajbogyó termesztés) és állattartással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 91 | 169 | 144 | 150 | 0 | 0 | 349 | 231 | 227 | 184 | 150 | 135 | 144 | 169 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Gajanától 2 km-re, a főúttól mintegy 350 méterre keletre egy 12. századi román stílusú harangtorony áll, melyet a helyiek Sveti Ivan Turinának neveznek. 1922-ig a toronyhoz templom és valószínűleg kolostor is csatlakozott. Az egyhajós templom 6,4 méter hosszú és 6 méter széles volt kívül sokszögű, belül félköríves apszissal. A francia megszállás után a templom magánkézbe került, majd 1927-ben lebontották, harangtornya azonban szerencsésen megmenekült. A harangtoronytól délkeletre földalatti ciszterna található, melynek kőből faragott kávája ma a vodnjani plébániatemplom mellett látható. A 12. században remeték éltek itt, akik a betigai bencés kolostorból váltak ki. Az épületegyüttes Szent János apostol tiszteletére volt szentelve.[4]
További információk
[szerkesztés]- Vodnjan város hivatalos oldala (horvátul)
- Vodnjan turisztikai irodájának honlapja (angolul)
- Gajana az Istrapédián (horvátul)
- Gajana az Istarska enciklopédián (horvátul)
- A vodnjani plébánia honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Ostale crkve Vosnjanštine (horvát nyelven). www.zupavodnjan.com. (Hozzáférés: 2013. június 6.)
