Šterna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šterna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségGrožnjan
Jogállás falu
Polgármester Rino Duniš
Irányítószám 52428
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség75 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság295 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šterna (Horvátország)
Šterna
Šterna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 47′ 30″
Šterna weboldala

Šterna (olaszul: Sterna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Grožnjanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középnyugati részén, Bujétől 11 km-re keletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Mirna völgyétől északra, a szlovén határ közelében egy folyóvizektől átszeldelt termékeny völgy feletti szelíden emelkedő magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

Šterna területe egykor nagyon nagy volt, felölelte Kuberton, Topolovec, Kućibreg, Čepić és Gradinja területét is. Régen Grožnjanska Cisterna néven volt ismert, mert Grožnjanhoz tartozott. A Šterna név a cisterna szó rövidítése, melyet a település arról a soha ki nem apadó forrásról kapott amelynek vize itt, a templomtól északra fekvő völgyben hat árokban folyik tova. Első írásos említése 1067-ből származik „Steina” alakban, melynek birtokát IV. Henrik német-római császár Freisinga püspöknek engedi át. 1102-ben II. Ulrik isztriai őrgróf Šternát az aquileiai pátriárkának adta, aki a birtokot a novigradi püspök hűbérbirtokává tette, majd 1260-ban a sveti juraj nad mirnai uradalom része lett. Ezutána goricai grófoké, később a momjani uradalom része volt. Amikor 1358-ban a Velencei Köztársaság az egész Grožnjanštinával együtt megszerezte Grožnjant Šterna is a köztársaság birtoka lett. Miután 1420-ban Velence a félszigetnek a pátriárka által birtokolt többi részét is megszerezte Šterna a pietrapelosai (Kostel) uradalom része lett. 1564-ben a Gravisi és részben a Del Bello család birtoka lett. Sokat szenvedett a Velence és a Cambriai liga közötti 1508 és 1516 közötti háborúk során, amikor többször is fosztogató katonák támadták meg. Lakossága a harcok és járványok következtében szinte teljesen kipusztult. Helyükre a 16. században Friuliból és Carniából kereskedő családokat, Dalmáciából a török elől menekülő földműves családokat telepítettek. A falunak 1857-ben 399, 1910-ben 264 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után Jugoszlávia része lett, de 1947-től 1954-ig ENSZ védnökségi területként a Trieszti "B" zónához tartozott. Olasz lakossága nagyrészt kivándorolt Olaszországba, csak néhány család maradt itt. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része, 1993-ban az újonnan létrehozott Grožnjan községhez csatolták. 2011-ben 75 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1746-ban épült a régebbi templom helyén. 1753-ban szentelte fel Leoni novigradi püspök. Ebből a korábbi templomból származik a kő keresztelőmedence, melyen glagolita írással az 1541-es felirat látható. Különálló 30 méter magas harangtornyát a rajta elhelyezett feliratos kőtábla szerint 1791-ben építették.
  • Szent Kancián tiszteletére szentelt temetőkápolnája a falu feletti 383 méter magas dombon áll, 1885-ben épült. Legértékesebb berendezési tárgya a 16. század végén fából faragott retablóval díszített oltár.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
399 423 256 235 237 264 489 478 290 263 118 75 59 52 79 75

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]