Portál:Horvátország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üdvözöljük a Horvátország-portálon!
Dobro došli u hrvatski portal!
Horvátország címere
Horvátország zászlaja
Horvátország elhelyezkedése Európában

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát.

Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.

I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát.

Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét.

Kiemelt szócikkszerkesztés 
Dubrovnik óvárosa

Dubrovnik régi magyar nevén Raguza (horvátul Dubrovnik, latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt a Raguzai Köztársaság székhelyeként, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé emelkedett. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott. A város egyúttal a horvát művészet, nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi.

Földrajzszerkesztés 
Horvátország politikai térképe
Horvátország domborzati térképe

Földrajz

Történelemszerkesztés 
Josip Jelačić
Jellasics József horvát bán

A népvándorlás korát megelőzően a horvátok a Kárpát-hegység északkeleti lejtőin éltek. Ezt a vidéket középkori források még Fehér-Horvátország néven említik (a mai Lengyelország délkeleti része, Krakkó környéke). A horvátokat a 7. század végén telepítette le Bizánc a Balkán-félsziget nyugati részén határőr funkcióban.

Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek, és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre a 19-20. századi horvát történelemírás szerint:

  • Az északi horvát államot a történészek a Pannon-Horvátország (Panonska Hrvatska) névvel jelölik. Lakói főleg mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.
  • A déli horvát állam Tengermelléki Horvátország (Primorska Hrvatska) néven ismert. Lakói főleg a latin nyelvű városok (Dalmácia) és Velence kulturális és gazdasági befolyásának voltak kitéve.
Kultúraszerkesztés 
Nemzeti színház
August Šenoa

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét.

A hónap képeszerkesztés 

Dubrovnik

Legnagyobb városokszerkesztés 
Rangsor Címer Város Népesség
1 Coat of arms of Zagreb.svg Zágráb 0 792 875
2 Coat of arms of Split.svg Split 0 178 192
3 Fiume 0 128 735
4 Osijek (banner).gif Eszék 0 107 784
5 Zadar.JPG Zára 00 75 082
6 Velika Gorica.svg Velika Gorica 00 63 511
7 Slavonski Brod (grb).gif Bród 00 59 507
8 Grb Pule (2).svg Póla 00 57 765

(2011-es adatok)

Gazdaság és közlekedésszerkesztés 
Turizmusszerkesztés 
A Pólai amfiteátrum

Ez a szócikk Horvátország turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.

Horvátország a WikiMédiánszerkesztés 
További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia