Dmitar Zvonimir horvát király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dmitar Zvonimir
Zvonimir király koronázása
Zvonimir király koronázása

Horvát Királyság királya
Uralkodási ideje
10761089. április 20.
Koronázása Salona, Horvátország
1076. október 8.
Elődje IV. Kresimir Péter
Utódja II. István
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trpimir-ház
Született ?
Elhunyt 1089 április 20.
Knin
Nyughelye Szt.Mária-templom, Knin
Házastársa Árpád-házi Ilona
Gyermekei 1. Klaudia
2. Radovan (–1083 után)
3. Vinica
Édesapja Stjepan Svetoslavić
Édesanyja N. N.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitar Zvonimir témájú médiaállományokat.

Dmitar Zvonimir (? – Knin, 1089 április 20.) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1076-tól 1089-ig, valamint bán 10701073 között. Leszármazása nincs teljesen bizonyítva, de feltehetően Szvetoszláv Szuronja unokája volt.

A trónra kerülése előtt[szerkesztés]

A történelmi forrásokban Zvonimir először 1070-ben jelenik meg mint Horvátország bánja és IV. Kresimir Péter társuralkodója. Ez előtt feltehetően Szlavónia bánja volt, melyet az Árpád-házi királyoktól kapott (Szlavóniát még Szent István foglalta el III. Kresimirtől). Zvonimir rokoni kapcsolatokban állt az Árpád-házzal, felesége Ilona I. Béla lánya és Szent László testvére volt. Ivo Goldstein történész szerint Zvonimir uralma Zágrábtól egészen a Szerémségig terjedhetett.

1070-ben IV. Kresimir társuralkodónak és utódjának nevezte ki, ami a horvát történészek szerint Horvátország és Szlavónia egyesítését is jelentette. Kresimir addigi utóda, a későbbi II. István, el lett távolítva és be lett zárva a spalatói Szent Péter-monostorba.[1]

1074-ben a normannok megtámadták Horvátországot és foglyul ejtették a horvát királyt. A források nem írják le a király nevit, de feltehetően IV. Kresimir volt az, habár egyes elméletek szerint Szlavics ellenkirályról lenne itt szó. Ilyen körülmények között lépett trónra Zvonimir.

Uralkodása[szerkesztés]

Dmitar Zvonimir és Ilona esküje, Celestin Medović műve (1920)

Zvonimir a „Dmitar” (Dömötör) nevet vette fel koronázásakor, amivel jelezni akarta a római egyházhoz való kötődését. A salonai Szent Péter és Mózes-templomban (ma Üreges templomként ismeretes) tartották meg a koronázást 1076. október 8-án.[2][3] A koronázást VII. Gergely pápa legátusa, Gebizo végezte a pápától kapott uralkodói jelvényekkel (korona, zászló, kard, jogar).[4]

1075 körül Zvonimir egyezséget kötött a normannok uralma alatt álló dalmát városokkal, amivel azok újra visszakerültek horvát uralom alá.[5] Folytatta elődje egyházi politikáját, szoros kapcsolatot fenntartva a pápával. Bevezette VII. Gergely pápa reformjait, valamint betiltotta a rabszolgaságot a királyságban. Ezen kívül egy kisebb konfliktusba keveredett IV. Henrik német-római császárral az egyik isztriai alattvalójának kapcsán.[5]

Zvonimir szövetséget kötött a normannokkal. Amikor 1084-ben Robert Guiscard megtámadta Bizánc nyugati tartományait, ő is küldött segítséget.[6]

Zvonimir halála[szerkesztés]

Dmitar Zvonimir király valószínűleg természetes halálban halt meg. Ezen kívül létezik egy legenda,[7] amely először a dukljai pap krónikájában fordult elő.

A legenda szerint I. Alexiosz bizánci császár vereséget szenvedett, mire a szeldzsuk törökök elfoglalták Jeruzsálemet. A császár megkérte a pápát, hogy segítsen neki fölszabadítani a Szentföldet, valamint Zvonimirt még külön is megkérte segítségre. A király összehívta a nemeseket a Knin melletti Koszovónál, ahol felhívta őket a szent háborúra. A nemesség nem akart külföldre menni háborúzni, ezért 1089. április 20-án megölték a királyt. A gyilkosság a horvát állam pusztulásához vezetett.

A legenda több mint valószínű, hogy nem igaz, de a gyilkosság keltette átokkal szokták magyarázni, hogy Zvonimir halála után nemsokára nem létezett többé önálló horvát állam.

Források[szerkesztés]

  1. Budak, str. 116; Goldstein, str. 390-1; Stjepan Antoljak: Pregled hrvatske povijesti, Laus-Orbis, Split, 1994., str. 49
  2. Dominik Mandić, Rasprave i prilozi iz stare hrvatske povijesti, Institute of Croatian history, Rome, 1963., page 315., 438.
  3. https://web.archive.org/web/20110708204614/http://crohis.com/knjige/Sisic%20-%20pregled/18.%20Slavac%20-%20Dmitar%20Zvonimir.PDF
  4. Szeberényi Gábor: Horvátok és országuk a 7–11. században. História, 5–6. sz. (2011)
  5. ^ a b Ferdo Šišić, Povijest Hrvata; pregled povijesti hrvatskog naroda 600. - 1918., Zagreb ISBN 953-214-197-9
  6. https://web.archive.org/web/20110708204813/http://crohis.com/knjige/horvat-povijest/4.hr-vlad.PDF
  7. Damir Karbić: Šubići i dobri kralj Zvonimir. Prilog proučavanju upotrebe legendi u politici hrvatskih velikaških obitelji


Előző uralkodó:
IV. Kresimir Péter
Horvátország uralkodója
10761089
Trpimirović-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
II. István