Knin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Knin
Knin Croatia 01.jpg
A város látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Šibenik-Knin
Rang város
Polgármester Josipa Rimac (HDZ)
Irányítószám 22300
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség 10 493 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 220 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Knin  (Horvátország)
Knin
Knin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 02′ 33″, k. h. 16° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 44° 02′ 33″, k. h. 16° 11′ 57″
Knin weboldala

Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében. 1050 körültől püspöki székhely, majd 1530-tól a török előrenyomulás következtében címzetes püspökség, amit 1945-ig többnyire a kalocsai nagyprépostok kaptak mint a kalocsai érsek segédpüspökei.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Šibeniktől 55 km-re északkeletre fekszik azon fontos út mellett, ami Dalmáciát a hátországgal köti össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a 6. században lakott volt. 1040-ben nyugati szertartású egyházmegyei központ lett, melynek fennhatósága egészen a Dráváig terjedt. A vár stratégiai helyzeténél fogva az ország egyik legfontosabb erőssége volt, a horvát királyok fővárosa, mely fénypontját 1074 és 1088 között Zvonimír király uralkodása alatt érte el. Vára 1345-től királyi vár, a horvát bánok igazgatása alatt, báni székhely. 1394-ben Garai Miklós a vár alatt győzte le Hrvatinic Vuk bánt. 1401-ben várnagya megvédte a lázadóktól, 1403-ban Nápolyi László híveié lett. 1405-ben Zsigmond visszafoglalta. Ma csak romjai láthatók a Krka felső folyásánál Knin városa mellett. Knin határában állnak Lábvár romjai is , melyet 1386-tól említenek királyi várként a horvát bán igazgatása alatt. 1423-tól a század végéig a vicebán gyakori székhelye. 1522-ben Gázi Huszrev bég foglalta el. A város a háborús idők elmúltával katonai központból a 19. századra fokozatosan gazdasági központtá vált. Nem kímélte a szerb-horvát háború sem. A jugoszláv néphadsereg, a csetnikek és a kelet-horvátországi szerbek elfoglalták a várost és itt kiáltották ki a Szerb Krajinai Köztársaságot, amelynek Knin lett a fővárosa. A knini szakadár kormány mindent megtett, hogy az állam és a város továbbra is fennmaradjon Kis-Jugoszláviába. 1995-ben a horvát hadsereg nagy offenzívája során kiűzte a szerbeket a városból. 2001-ben 15 190 lakosából 11 613 horvát, 3164 szerb, 34 albán volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zvonimir király háza.
  • városi múzeum
  • a vár
  • Krčić-vízesés
  • Burnum - római és illír katonai állomás, 18 km-re a várostól
  • római táborok
  • Krka kolostor

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dmitar Zvonimir király
  • Petar Snačić király
  • Dinko Šimunović - irodalmár
  • Vojin Jelić - irodalmár
  • Hrvoje Požar - akadémikus
  • Pero Čimbur - irodalmár
  • Jovan Radulović - irodalmár
  • Ilija Petković - labdarúgóedző
  • Eda Vujević - irodalmár
  • Radomir Vukčević - NK Dinara és a NK Hajduk kapusa
  • Lujo Marun, régész
  • Lovro Monti (1835 - 1898), politikus és publicista

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. április 10. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Knin témájú médiaállományokat.