Mirlović Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mirlović Polje
Izvor Čikole 1.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRužić
Jogállás falu
Irányítószám 22322
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség170 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mirlović Polje (Horvátország)
Mirlović Polje
Mirlović Polje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 48′ 45″, k. h. 16° 20′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 48′ 45″, k. h. 16° 20′ 20″

Mirlović Polje falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 27, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre Dalmácia középső részén, a Svilaje-hegység meredek oldalában, a Čikola forrása felett fekszik.

Története[szerkesztés]

A közeli Balina glavicán a Petrovo-mező délkeleti szegélyén feküdt a római korban Magnum városa. Helyén a dalmátok egy korábbi települését is feltételezik, melyet a történeti források Sinodiumnak neveznek és amelyet i. e. 34-ben Octavianus hadai leromboltak.[2] Magnum ezután római városként fejlődött az AquileiaDyrrachium kereskedelmi út mentén. A város territóriuma valószínűleg magában foglalta a mai Petrovo-mező területét. Magnum a municipiumi rangot legkésőbb a 2. század első felében elnyerte, ezt a korabeli feljegyzések is megerősítik. A város a vizet nagy valószínűséggel a Čikola forrásától, Mirlović poljéról kapta. Az akvadukt maradványai még a 19. század végén is látszottak. Magnum utolsó említése 533-ban a második salonai zsinaton a ludrumi püspökség alapítása alkalmával történt. Mirlović Polje területét környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 508, 1910-ben 812 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59 százaléka horvát, 39 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb csapatok a település legnagyobb részét megszállták, csak egy kis része maradt végig horvát kézen.[3] A megszállt részeken minden horvátot elűztek, házaikat lerombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben 170 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
508 504 544 597 713 812 775 794 859 872 877 791 691 477 186 170

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu területén több forrás található, közülük a legjeletősebb a Čikola folyó forrása. Említésre méltó források még a Mala Kanjavača, a Velika Kanjavača és a Đurovac.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]