Ugrás a tartalomhoz

Mirlović Polje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mirlović Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRužić
Jogállásfalu
Irányítószám22322
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség133 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 48′ 47″, k. h. 16° 20′ 19″43.813145°N 16.338677°EKoordináták: é. sz. 43° 48′ 47″, k. h. 16° 20′ 19″43.813145°N 16.338677°E
Térkép

Mirlović Polje falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Knintől légvonalban 27, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre Dalmácia középső részén, a Svilaje-hegység meredek oldalában, a Čikola forrása felett fekszik.

A közeli Balina glavicán a Petrovo-mező délkeleti szegélyén feküdt a római korban Magnum városa. Helyén a dalmátok egy korábbi települését is feltételezik, melyet a történeti források Sinodiumnak neveznek és amelyet i. e. 34-ben Octavianus hadai leromboltak.[2] Magnum ezután római városként fejlődött az AquileiaDyrrachium kereskedelmi út mentén. A város territóriuma valószínűleg magában foglalta a mai Petrovo-mező területét. Magnum a municipiumi rangot legkésőbb a 2. század első felében elnyerte, ezt a korabeli feljegyzések is megerősítik. A város a vizet nagy valószínűséggel a Čikola forrásától, Mirlović poljéról kapta. Az akvadukt maradványai még a 19. század végén is látszottak. Magnum utolsó említése 533-ban a második salonai zsinaton a ludrumi püspökség alapítása alkalmával történt.

Mirlović Polje területét környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 508, 1910-ben 812 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59 százaléka horvát, 39 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb csapatok a település legnagyobb részét megszállták, csak egy kis része maradt végig horvát kézen.[3] A megszállt részeken minden horvátot elűztek, házaikat lerombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben 170 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakosság változása[4][5]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
508504544597713812775794859872877791691477186170

A falu területén több forrás található, közülük a legjelentősebb a Čikola folyó forrása. Említésre méltó források még a Mala Kanjavača, a Velika Kanjavača és a Đurovac.

  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  2. Opcina-ruzic.hr:Umljanovići Archiválva 2011. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
  3. Opcina-ruzic.hr:Mirlović Polje Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 27..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]