Gornje Utore
| Gornje Utore | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 52 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 406 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 42′ 21″, k. h. 16° 16′ 05″43.705807°N 16.267967°EKoordináták: é. sz. 43° 42′ 21″, k. h. 16° 16′ 05″43.705807°N 16.267967°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Utore falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 30, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 8 km-re délkeletre Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.
Története
[szerkesztés]A feltételezések alapján Utore azok közé a települések közé tartozik, melyek még a horvát nemzeti királyok idejében keletkeztek és ahol a horvátok ősei még együtt éltek a keleti gótokkal.[2] Ezt az ősi lakosságot az 1242-es tatárjárás pusztította ki. Ezt követően több hullámban főként Bosznia és Hercegovina területéről vlach lakosság települt be.[2] 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A település Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1730-ban az akkor alapított črvljevoi plébánia része lett és ma is oda tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 244, 1910-ben 254 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 64 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 244 | 237 | 214 | 269 | 329 | 254 | 264 | 294 | 418 | 378 | 387 | 375 | 232 | 159 | 83 | 64 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült. Egyhajós épület, homlokzata felett emelkedő pengefalú harangtoronnyal, benne két haranggal. 1968-ban Ante Barač tervei szerint megújították és sekrestyét építettek hozzá. A templom körül található a falu temetője.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b Čvrljevo – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)
