Puljane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Puljane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállás falu
Irányítószám 22303
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség52 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság246 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Puljane (Horvátország)
Puljane
Puljane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 58′ 30″, k. h. 16° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 30″, k. h. 16° 02′ 00″

Puljane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 15, közúton 21 km-re, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik. Puljani a falu központi része, településrészei még Nečven és Seline.

Története[szerkesztés]

A település története szorosan kötődik a felette emelkedő magaslaton található Nečven várának történetéhez. Nečven a horvát történész Grgur Urlić-Ivanović szerint a 9. században épült. A középkorban Nelipić grófok birtoka volt. Nevét a legenda szerint egy szép Nelipić-lányról kapta, akit miután elutasította az erőszakos bribiri gróf közeledését megmérgeztek. A történet jól szimbolizálja a Nelipićek és a bribiri grófok a Šubićok közötti ellenségeskedéseket. A Nelipićek azután értek hatalmuk csúcsára, hogy 1322-ben a Šubićokat letörve Dél-Horvátország legnagyobb urai lettek. A család 1434-ben Ivaniš Nelipčić halálával halt ki. Birtokaikat Luxemburgi Zsigmond király kegyeltje, Tallóci Matkó kapta meg.[2] A török 1522-ben foglalta el Nečven várát, mely a túloldali Trošenj várával együtt a Krkán itt átívelő hidat biztosította. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 387, 1910-ben 578 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 52 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
387 472 454 469 545 578 599 683 801 812 707 443 234 159 69 52

Nevezetességei[szerkesztés]

Nečven várának romjai a Krka bal partján találhatók. A folyó felőli meredek déli oldalon a falak magassága még mindig eléri a tizenöt métert, míg az északi oldalon teljesen le vannak rombolva. Ezen az oldalon az egyetlen magasan kiemelkedő építmény a négyszögletes torony, melynek falai mintegy öt emelet magasságban állnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]