Biočić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biočić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22321
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség129 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság376 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biočić (Horvátország)
Biočić
Biočić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 54′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 00″, k. h. 16° 13′ 40″

Biočić (olaszul: Torricchia di Tenin) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 16, közúton 19 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északkeletre, a Knint Šibenikkel összekötő 33-as számú főúttól keletre, Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már a bronzkorban éltek emberek. Innen származik egy bronz szekerce, melyet a bronzkorban itt élt keltáknak tulajdonítanak. A Biočić és Tepljuh közötti területen feküdt az ókorban a római Promona városa. Ennek elődje valószínűleg egy még korábbi, történelem előtti település volt, mely a mai Tepljuh felett a Promina-hegységben volt található. A késő ókorból származó külön apszisú háromosztatú bazilika maradványát is feltárták itt. A falu már a középkorban is létezett, temetője is volt.[2] Területét 1522-ben foglalta el a török. 1530-ban már szerepel a Boszniai szandzsák defterében a Petrovo polje nagyobb falvai között.[3] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 755, 1910-ben 883 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 94 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
755 667 581 698 791 883 760 839 863 819 765 599 461 401 145 129

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a szomszédos Tepljuh híveivel közösen 1780-ban építették. A templom a két település között, Tepljuh területén áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]