Čitluk (Promina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čitluk
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállásfalu
Irányítószám22303
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség104 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 58′ 21″, k. h. 16° 04′ 09″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 21″, k. h. 16° 04′ 09″
SablonWikidataSegítség

Čitluk falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 12, közúton 17 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka-folyó szurdokvölgye felett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu neve a török időkből származik és jó földbirtokot jelent. A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. 1647-ben a kandiai háború elején említik a falu elöljáróját Marko Omelićet. Az Omelićek később a biztonságosabb tengerpartra települtek át. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A felszabadulás után Čitluk lett a prominai térség székhelye. Itt alapították meg 1690-ben a prominai plébániát. Legnépesebb családja a Validžić volt, rajtuk kívül még több török nevű család élt a településen, melynek településrész nevei (Kerani, Svetine, Ševići, Burići, Duvnjaci) is a családok neveiből származnak.[2] Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 389, 1910-ben 547 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 112 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
389 361 394 516 498 547 547 584 678 675 621 465 373 272 158 112

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]