Đevrske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Đevrske
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségKistanje
Jogállás falu
Irányítószám 22319
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség293 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Đevrske (Horvátország)
Đevrske
Đevrske
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 10″, k. h. 15° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 10″, k. h. 15° 51′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Đevrske témájú médiaállományokat.

Đevrske falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kistanjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 29, közúton 36 km-re, községközpontjától 10 km-re délnyugatra Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékére már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, melynek uralma alól a 17. század végén szabadult fel. 1805-ben egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 434, 1910-ben 791 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 293 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
434 729 518 630 763 791 1.070 1.038 1.100 1.152 1.112 1.044 848 836 248 293

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt temploma 1527 és 1537 között épült. Az 1980-as években megújították. A délszláv háború során megsérült. A fő- és az oldalbejáratot ki kellett cserélni, de maga a templom nagyobb károsodás nélkül vészelte át az eseményeket. A templom egyhajós épület, négyszögletes apszissal, homlokzata felett pengefalú harangtornnyal, benne két haranggal.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]