Đevrske
| Đevrske | |
.jpg) | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Kistanje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22319 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 175 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 51′43.950000°N 15.850000°EKoordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 51′43.950000°N 15.850000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Đevrske témájú médiaállományokat. | |
Đevrske falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kistanjéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 29, közúton 36 km-re, községközpontjától 10 km-re délnyugatra Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékére már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, melynek uralma alól a 17. század végén szabadult fel. 1805-ben egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 434, 1910-ben 791 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 293 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 434 | 729 | 518 | 630 | 763 | 791 | 1.070 | 1.038 | 1.100 | 1.152 | 1.112 | 1.044 | 848 | 836 | 248 | 293 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt temploma 1527 és 1537 között épült. Az 1980-as években megújították. A délszláv háború során megsérült. A fő- és az oldalbejáratot ki kellett cserélni, de maga a templom nagyobb károsodás nélkül vészelte át az eseményeket. A templom egyhajós épület, négyszögletes apszissal, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, benne két haranggal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
További információk
[szerkesztés]- Kistanje község hivatalos oldala (horvátul)
- Kistanje története (szerbül)
- Moje-kistanje.net (szerbül)
