Ićevo
| Ićevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 54′ 30″, k. h. 15° 55′ 10″43.908405°N 15.919421°EKoordináták: é. sz. 43° 54′ 30″, k. h. 15° 55′ 10″43.908405°N 15.919421°E | |
 | |
Ićevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Šibenik központjától légvonalban 19, közúton 28 km-re északra, községközpontjától 12 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park és az 56-os számú főút között fekszik. A falu alatt folyik a Krka egyik mellékvize a Marasovac. A patak völgyében olajfa és szőlőültetvények és mesébe illő fenyőerdők találhatók. Közvetlenül a falu alatt ered Jerkanovo vrilo nevű forrás, amelynek sokan csodatevő hatást tulajdonítnak. Egy kilométerre északra található a Kosa vállalkozási övezet. Néhány kilométerre keletre találjuk a Krka Nemzeti Park egyik fő látványosságát a Rogi-vízesést.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. Az újonnan érkezettek 1572-ben a szomszédos Bratiškovcin felépítették Szent Miklós tiszteletére szentelt templomukat.[2] A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 110, 1910-ben 141 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57 százaléka horvát, 37 százaléka szerb volt. A katolikusok a rupei plébániához, a pravoszlávok a bratiškovci parókiához tartoztak. 1991 július 24. és 26. között súlyos harcok folytak a szerb és horvát erők között a település birtoklásáért.[3] A polgári lakosság nagyrészt elmenekült. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt. A faluban kis sportközpont található, amelyen labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, teniszpályák és egyéb sportolási lehetőségek vannak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 110 | 0 | 128 | 111 | 112 | 141 | 200 | 175 | 199 | 195 | 200 | 185 | 176 | 168 | 35 | 59 | 78 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Eparhija dalmatinska.hr:Parohija Bratiškovac(szerbül)
- ↑ Novi-tjednik.hr:Napad etnika na Plastovo 24. i 25. srpnja 1991. godine[halott link](horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. december 15.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
