Ićevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ićevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállás falu
Irányítószám 22222
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség59 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ićevo (Horvátország)
Ićevo
Ićevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 54′ 30″, k. h. 15° 55′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 30″, k. h. 15° 55′ 15″

Ićevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 19, közúton 28 km-re északra, községközpontjától 12 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park és az 56-os számú főút között fekszik. A falu alatt folyik a Krka egyik mellékvize a Marasovac. A patak völgyében olajfa és szőlőültetvények és mesébe illő fenyőerdők találhatók. Közvetlenül a falu alatt ered Jerkanovo vrilo nevű forrás, amelynek sokan csodatevő hatást tulajdonítnak. Egy kilométerre északra található a Kosa vállalkozási övezet. Néhány kilométerre keletre találjuk a Krka Nemzeti Park egyik fő látványosságát a Rogi-vízesést.

Története[szerkesztés]

A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. Az újonnan érkezettek 1572-ben a szomszédos Bratiškovcin felépítették Szent Miklós tiszteletére szentelt templomukat.[2] A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 110, 1910-ben 141 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57 százaléka horvát, 37 százaléka szerb volt. A katolikusok a rupei plébániához, a pravoszlávok a bratiškovci parókiához tartoztak. 1991 július 24. és 26. között súlyos harcok folytak a szerb és horvát erők között a település birtoklásáért.[3] A polgári lakosság nagyrészt elmenekült. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt. A faluban kis sportközpont található, amelyen labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, teniszpályák és egyéb sportolási lehetőségek vannak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
110 0 128 111 112 141 200 175 199 195 200 185 176 168 35 59

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]