Suknovci
| Suknovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 266 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 18″, k. h. 16° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 18″, k. h. 16° 05′ 19″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Suknovci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 11, közúton 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység lejtői alatt fekszik.
Története[szerkesztés]
Eredeti neve „Suknovac" volt, a mai többes számú név csak a 19. században alakult ki, mivel a település addigra több részből állt. Suknovac az Oklaj-Knin út bal oldalán jött létre Cote, Kovačevići, Dujići, Čavke és Šojići részeivel együtt. Később az út jobb oldalán keletkezett Vučipolje és Skenderovce. Suknovac neve a „sukna” (posztó) főnévből ered jelezve, hogy milyen fontos volt a háziipar a településen. A településrészek nevüket többnyire az ott élő családok nevei után kapták.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 389, 1910-ben 547 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 67 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 363 | 333 | 282 | 401 | 403 | 414 | 444 | 453 | 460 | 466 | 454 | 393 | 276 | 162 | 101 | 67 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Blog.dnevnik.hr:Suknovci (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |