Čvrljevo (Unešić)
| Čvrljevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 42 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 389 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Čvrljevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 33, közúton 42 km-re keletre, községközpontjától 12 km-re délkeletre Dalmácia középső részén a Zagorán, a keleti megyehetár közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település középkori történetéről nem sokat tudunk. 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1686-tól a nevesti plébániához tartozott. Katolikus plébániáját 1730-ban alapították, bár a plébániaház ekkor még Kladnjicén volt. A plébános csak 1762-ben költözött át Čvrljevóba.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 295, 1910-ben 478 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 81 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 295 | 343 | 355 | 344 | 405 | 478 | 467 | 519 | 497 | 484 | 498 | 511 | 332 | 206 | 132 | 81 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma helyén eredetileg fából épített, zsúppal fedett templom állt. Helyette a plébánia alapításával egyidejűleg 1730-ban építették fel az újabb templomot. Építői Giuseppe és Domenico Scotti uradalmi kőműves mesterek voltak. 1902-ben ezt a templomot is lebontották, hogy újabbat építsenek helyette. A régi templomból csak az apszist hagyták meg, mely ma sekrestyeként szolgál. A templom kőből épült, négyszög alaprajzú épület kis négyszögletes apszissal. Homlokzatán a bejárat felett kis kerek ablakocska, efelett az oromzaton pengefalú harangtorony áll, benne három haranggal. Az oldalbejárat felett tympanon látható. A márvány főoltárt 1915-ben építették. A templomot négy szobor díszíti, melyek Szent Paszkált, Szűz Máriát, a Kármelhegyi boldogasszonyt és Jézus szívét ábrázolják. A templomot többször javították. A mellette emelkedő harangtorony 1977-ben épült. A templom mellett található a falu temetője, melyet 1969-ben fallal vettek körül. A temetőkápolna Jézus szíve tiszteletére van szentelve.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 Čvrljevo – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 8.)
További információk
[szerkesztés]- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)

