Ugrás a tartalomhoz

Čvrljevo (Unešić)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čvrljevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállásfalu
Irányítószám22323
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség42 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 45′ 29″, k. h. 16° 01′ 23″43.758078°N 16.023129°EKoordináták: é. sz. 43° 45′ 29″, k. h. 16° 01′ 23″43.758078°N 16.023129°E
Térkép

Čvrljevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 33, közúton 42 km-re keletre, községközpontjától 12 km-re délkeletre Dalmácia középső részén a Zagorán, a keleti megyehetár közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település középkori történetéről nem sokat tudunk. 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1686-tól a nevesti plébániához tartozott. Katolikus plébániáját 1730-ban alapították, bár a plébániaház ekkor még Kladnjicén volt. A plébános csak 1762-ben költözött át Čvrljevóba.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 295, 1910-ben 478 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 81 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
29534335534440547846751949748449851133220613281

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jézus Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma helyén eredetileg fából épített, zsúppal fedett templom állt. Helyette a plébánia alapításával egyidejűleg 1730-ban építették fel az újabb templomot. Építői Giuseppe és Domenico Scotti uradalmi kőműves mesterek voltak. 1902-ben ezt a templomot is lebontották, hogy újabbat építsenek helyette. A régi templomból csak az apszist hagyták meg, mely ma sekrestyeként szolgál. A templom kőből épült, négyszög alaprajzú épület kis négyszögletes apszissal. Homlokzatán a bejárat felett kis kerek ablakocska, efelett az oromzaton pengefalú harangtorony áll, benne három haranggal. Az oldalbejárat felett tympanon látható. A márvány főoltárt 1915-ben építették. A templomot négy szobor díszíti, melyek Szent Paszkált, Szűz Máriát, a Kármelhegyi boldogasszonyt és Jézus szívét ábrázolják. A templomot többször javították. A mellette emelkedő harangtorony 1977-ben épült. A templom mellett található a falu temetője, melyet 1969-ben fallal vettek körül. A temetőkápolna Jézus szíve tiszteletére van szentelve.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 Čvrljevo – povijest župe(horvátul)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 8.)

További információk

[szerkesztés]