Čvrljevo (Unešić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čvrljevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállás falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség81 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čvrljevo (Horvátország)
Čvrljevo
Čvrljevo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 42′ 20″, k. h. 16° 18′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 42′ 20″, k. h. 16° 18′ 50″

Čvrljevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 33, közúton 42 km-re keletre, községközpontjától 12 km-re délkeletre Dalmácia középső részén a Zagorán, a keleti megyehetár közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település középkori történetéről nem sokat tudunk. 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1686-tól a nevesti plébániához tartozott. Katolikus plébániáját 1730-ban alapították, bár a plébániaház ekkor még Kladnjicén volt. A plébános csak 1762-ben költözött át Čvrljevóba.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 295, 1910-ben 478 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 81 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
295 343 355 344 405 478 467 519 497 484 498 511 332 206 132 81

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma helyén eredetileg fából épített, zsúppal fedett templom állt. Helyette a plébánia alapításával egyidejűleg 1730-ban építették fel az újabb templomot. Építői Giuseppe és Domenico Scotti uradalmi kőműves mesterek voltak. 1902-ben ezt a templomot is lebontották, hogy újabbat építsenek helyette. A régi templomból csak az apszist hagyták meg, mely ma sekrestyeként szolgál. A templom kőből épült, négyszög alaprajzú épület kis négyszögletes apszissal. Homlokzatán a bejárat felett kis kerek ablakocska, efelett az oromzaton pengefalú harangtorony áll, benne három haranggal. Az oldalbejárat felett tympanon látható. A márvány főoltárt 1915-ben építették. A templomot négy szobor díszíti, melyek Szent Paszkált, Szűz Máriát, a Kármelhegyi boldogasszonyt és Jézus szívét ábrázolják. A templomot többször javították. A mellette emelkedő harangtorony 1977-ben épült. A templom mellett található a falu temetője, melyet 1969-ben fallal vettek körül. A temetőkápolna Jézus szíve tiszteletére van szentelve.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]