Murter-Kornati
| Murter-Kornati | |
 | |
| A Murter-sziget északi része Murter településsel légifotón. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ivan Božikov |
| Irányítószám | 22243 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1934 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 81,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 43° 49′ 15″, k. h. 15° 35′ 31″ | |
| Murter-Kornati weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murter-Kornati témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murter-Kornati község Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Murter és Kornati települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Šibenik központjától légvonalban 25, közúton 34 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Murter-sziget északnyugati részén a tágas és szelektől védett Hramina-öbölben, valamint a Kornati-szigeteken fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik a Kornati Nemzeti Park, amely a Kornati-szigetek délnyugati részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A Murter-sziget területe már az ókorban is lakott volt. A Murtar- (sv. Nikola) öböl feletti, ma szőlőkkel, gyümölcsösökkel és olajfákkal borított magaslaton az ókorban az illírek vára állt, amely az öböl feletti őrhelyként szolgált. Ez vár lett később a betelepülő horvátok ajkán előbb a hegy, az öböl majd az egész sziget névadója, mivel a „Mor–tar” jelentése tengeri erőd volt. Az illíreknek egy másik jelentős vára állt a mai Murtertől északra a Gradina-félszigeten is. A római korban a mai Betina és Murter települések között állt Colentum városa, ahol szétszórtan számos, gazdagon díszített római villa maradványa maradt fenn freskókkal és mozaikpadlókkal.[2] Közelében 6. századi ókeresztény templom áll, mely ma a temetőben található.[3]
A Kornati-szigetek területe már az őskor óta lakott, a legrégibb régészeti lelet egy újkőkori kőszekerce a Žejkovci-mezőn került elő.[4] Ugyanezen a helyen a Žejkovci-Tarac-Trtuša övezetben található a legtöbb illír kőhalom és halomsír. A római gyarmatosításnak is számos nyoma található. Halásztelepülések a Svršata-szigeten és a Statival-öbölben, kikötők: Tremuli és Sedlasti bok, sótelepek: Piškera, Lavsa és Šipnate, római villák: Žut, Svršata, Šipnate, Tarac, Trtuša, Poselo, Lavsa, Njivica stb.[4] A bizánciak a 6. században erődöt építettek a délnyugati part közelében emelkedő Tureta nevű magaslaton.[4]
A horvátok a 7. században települtek meg a szigeteken és létrehozták új településeiket. Murter település első írásos említése 1285-ből származik „Srimac”, illetve „Villa magna” néven. 1298-ban a šibeniki püspökség alapításakor említik a srimaci plébániát, melyhez Villa Magna, Jezera, Žirje és Zlarin is hozzá tartozott. Villa Magna a mai Murter ekkor 203 lakossal rendelkezett. Mai neve 1318 óta használatos, ekkor szerepel az első tengerészeti térképeken „Mortar” alakban, mely később alakult át a helyiek ajkán Murterre.
Kornat elnevezése 1311-ben még „Encoronate” volt, 1354-ben „Insula Sancta Mariae” néven említik. Horvát nevén először 1515-ben „Stomorin otok” néven szerepel. A középkori gazdasági létesítmények közül a legépebben a lavsai sótelep a tengerben a sólepárló kazettákkal és a parton a sóraktárak alapfalaival maradtak meg.[4] Ekkor még sűrű erdők borították a szigeteket, a 15. századtól azonban a török elleni háborúkhoz sok fa kellett a velenceieknek, akik ebből a faanyagból építették meg hadiflottájukat. A török veszély elmúltával a murteriek közül sokan vásároltak itt birtokot, hogy itt legeltessék nyájaikat.
A község területe 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. 1842-ben horvát és olasz nyelvű alapiskola nyílt Murteren. 1866-ban, Dalmáciában az elsők között nyílt meg az első horvát olvasókör. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A község lakossága 2011-ben 2044 fő volt, melyből Murter 2025 főt tett ki.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.084 | 0 | 1.307 | 1.452 | 1.681 | 1.986 | 2.150 | 2.502 | 2.213 | 2.295 | 2.061 | 2.164 | 1.846 | 2.013 | 2.075 | 2.044 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Murter feletti Vršina-hegyen álló Szent Rókus kápolna 1760-ban épült. A kápolnához lépcsősor vezet fel, nagyszerű kilátás nyílik innen Murterre és Betinára.
- A murteri Mihály arkangyal plébániatemplomot 1770-ben építették újjá és szép barokk oltáráról nevezetes.
- A murteri temetőben álló Gradinai boldogasszony templom a 17. században épült.
- A Kornat-sziget délnyugati partja közelében emelkedő Tureta-hegyen 6. századi erőd tekintélyes romjai állnak. Az erőd egyike az Adriapart legépebben megmaradt ilyen építményeinek. Tureta várát valószínűleg I. Justinianus bizánci császár építtette, hogy a Kornat közelében haladó hajóforgalmat és a környező szigeteket innen ellenőrizze.
- A Kornati-szigetek szakrális épületei közül kiemelkedik az a templomrom, amely eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve és róla az egész Kornat-sziget az Insula Sanctae Mariae nevet viselte. A templom a Tarac-mezőn a Tureta-hegynek a lábánál épült. A szakemberek a templomot is 6. századinak tartják. Eredetileg egy háromhajós bazilika volt, melynek ma csak az apszisa látható. A főhajó apszisába a 14. században kis templomot építettek Mária látogatása tiszteletére, de a nép Taraci Miasszonyunknak nevezi. Minden év július első vasárnapján a templomnál zarándoklatot tartanak.[4]
- Piškera szigetén található a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, 1560-ban épített templom, mely egykor az itteni halászfalu temploma volt. Szentmisét évente egyszer, július utolsó szombatján tartanak benne. A II. világháború idején alkalmi hadikórházként működött.[4]
- A természeti képződmények közül különösen szép látványt nyújtanak az ún. koronák (krune), melyek tektonikus hasadékok szélén elhelyezkedő meredek sziklaszirtek. A legnagyobb méretű Mana szigeténél található, 1350 méter hosszú, míg legmagasabb "korona" szikla a Klobucar-szigetnél látható, mely 82 méter magas.[7] Némelyiknek a talapzata is nagyon mély, így a Piskera-szigetnél található korona talapzata 90 méter mélységben nyúlik a tengerszint alá.[7] Ezek a helyek a búvárok kedvelt merülő helyei.
Gazdaság[szerkesztés]
A murteri gazdaság alapja a mezőgazdaság, a halászat és turizmus. Az egykori halászfalu mára egyre inkább a turizmus felé orientálódik. A halászat hagyománya azonban még ma is jelentős. Bár a Murter környéki tengerben még mindig többségben vannak az állóhálós halászok, a település vonóhálós halászflottával is rendelkezik. A mezőgazdasági termelés is folyik még a településen, ám ez főként a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. Kiemelkedő az olajbogyó- és fügetermesztés. Kornatin még néhány méhész is birtokol területet. Néhány család még mindig tenyészt juhokat, de a juhászat a délszláv háborút követően szinte teljesen kihalt. A gazdaság legfejlettebb ágát ma már a turizmus képezi. A Slanica-öbölben található a "Colentum" szálloda és a "Slanica" kemping, de legnagyobb bevételt a magánszállások termelik. Szinte minden ház a vendégek fogadására van felszerelve, különösen Podraduč, Jersane és Slanica településrészeken. Murter a hajós turizmus egyik adriai központja is, ahonnan főként a közeli Kornati Nemzeti Park területére szerveznek hajóutakat. Kornatin sok murterinek vannak birtokai. Murteren egy kis és közepes hajókat építő üzem is működik.
Kultúra[szerkesztés]
Murter templomi énekkara 1900-ban kezdte meg működését, amatőr színtársulata 1922 óta működik. 1910-ben megalapították az olivaolaj termelők egyesületét is, akik 1913-ban részt vettek a franciaországi Eixben tartott nemzetközi kiállításon, ahol minőségi termékeikért aranyérmet kaptak. A kulturális szükségleteket nyári mozi, múzeum, könyvtár, koncertek és magánkiállítások elégítik ki. Murteren működik még a "Zaokret" kulturális egyesület. A település nagy fesztiválját minden év szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén rendezik. Murter védőszentjének ünnepnapja szeptember 29. Ekkor hagyományos regatta és latin vitorlásverseny kerül megrendezésre.
Galéria[szerkesztés]
-
Colentum ókori város romjai -
Murter település látképe -
Vitorlások a murteri kikötőben -
A Kornati Nemzeti Park látképe -
Kirándulóhajók Kornat partjainál -
Katina szigete -
Lavsa látképe -
Levrnaka és a keleti domb -
Mana szigete -
Žut látképe -
Žut, a középső csatorna látképe -
Vela Sestrica a világítótoronnyal
További információk[szerkesztés]
- Murter község hivatalos oldala (horvátul)
- A Murter-sziget honlapja (horvátul)
- Murter-Kornati turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- Betina turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Kornati Nemzeti Park honlapja (angolul)
- A Kornati Nemzeti Park képes ismertetője (magyarul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0512.
- ↑ Tz-betina.hr:Betina Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ a b c d e f Murter.hr:Kornati – Kulturne vrijednosti(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ a b Murter.hr:Kornati - Prirodna baština Archiválva 2016. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
