Brodarica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brodarica
Brodarica kikötője
Brodarica kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállásfalu
Irányítószám22010
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség2611 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 40′ 49″, k. h. 15° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 49″, k. h. 15° 55′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Brodarica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Brodarica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától 6 km-re délre, Dalmácia középső részén, Krapanj szigetével átellenben a tengerparton fekszik. A települést átszeli a 8-as számú Adriai főút.

Története[szerkesztés]

A kezdetben jelentéktelen településnek 1880-ban mindössze 13, 1910-ben 44 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Fejlődése a második világháború után indult meg amikor a szomszédos Krapanj lakosai kezdtek ide áttelepülni a jobb és könnyebb élet reményében. Az Adriai főút turistaforgalma és a vendéglátásban nyíló lehetőségek ide vonzották a szárazföld belsejéből is a lakosságot, melynek száma néhány évtized alatt Krapanj lakosságának a többszörösére nőtt. 2011-ben a településnek már 2534 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek, illetve a közeli Šibenik városában dolgoztak. Üdülőtelepülés jellegét szálláson túl, további szolgáltatásai az éttermek, kávéházak, kiskocsmák, éjszakai klubok, sportpályák, vízi sportolási lehetőségek, búvár oktatás és egyebek is kiegészítik. A településen nagy számú vendéglátóipari egység van, melynek kínálatában számos dalmát specialitás szerepel.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 13 13 43 44 0 0 211 271 491 551 1.374 1.878 2.355 2.534

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1981 és 1983 között épült Josip Velnić tervei szerint. Felszentelését 1983. december 19-én Josip Arnerić püspök végezte. Az oltár mögötti falon látható fából faragott dombormű, mely a Szűzanyát Jézussal ábrázolja Vinko Fabris akadémiai szobrászművész munkája. A keresztutat Ambroz Testen atya készítette.
  • A település az északi részén található gyógyiszapjáról is nevezetes, emiatt jelentős az egészségturizmus is.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]