Kaočine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaočine
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22324
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség203 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaočine (Horvátország)
Kaočine
Kaočine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 51′ 20″, k. h. 16° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 20″, k. h. 16° 04′ 10″

Kaočine (olaszul: Cauzzine) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 22, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Čikola jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Kaočine a középkorban a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez tartozott. Földesurai Kamičak és Ključ vagy Ključica várainak urai voltak.[2] Mindkét várat az egyik legjelentősebb horvát nemesi család a Nepilićek építették. Kamičak vára északra, a mai Brištane határában a Krka bal partján, Ključica vára pedig nyugatra a Čikola jobb partján emelkedő magaslaton állt. A török 1522-ben foglalta el Kamičak és Ključ várait.[3] Kaočine első írásos említése 1550-ben a Klisszai szandzsák összeírásában történt. Neve a feltételezések szerint a „kalac” (sáros), az pedig a „kal” (sár) főnévből származik és a falu egykor mocsaras területére utal.[4] Területe a kandiai háború során (1648-ban) szabadult fel a török uralom alól. Ezután híveinek lelki gondozását a visovaci ferences atyák végezték. A hívek előbb a skradini, majd a šibeniki püspökség igazgatása alá tartoztak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 254, 1910-ben 379 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, de mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[5] A településnek 2011-ben 203 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
254 254 263 288 363 379 364 425 518 553 580 538 407 392 253 203

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]