Slivno (Šibenik)
| Slivno | |
 | |
| Slivno látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22205 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 264 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 41′ 45″, k. h. 16° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 43° 41′ 45″, k. h. 16° 05′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Slivno falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Šibeniktől légvonalban 16, közúton 19 km-re keletre, Dalmácia középső részén a Daniloi-mezőtől keletre, a Danilot Perković-csal összekötő út mentén egy völgyben fekszik. A Daniloi-mező keleti kijárata után Orišićán át balra az első településrész Ivići vagy Gornji Ercezi. Mintegy 3-400 méterre egy éles kanyar után érünk a Slivnoi völgybe. Elöl egy magaslaton áll a Szent János templom, míg balra a völgy látóhatárán a Parizovac gerince alatt láthatjuk Varnice és Gornji Crljeni településrészeket. Az Ošljak lejtőjén leereszkedve a mező felett balra sorakoznak Stančići, Bralići, Mrkovići településrészek. A völgy kijáratánál Spomenik után a Gradina alatt találhatók Ercezi és tőle jobbra nyugatra Celići településrészek. A település déli részén halad át az A1-es autópálya.
Története[szerkesztés]
A település neve arra utal, hogy itt a völgyben folynak egybe (slivati = összefolyni) a környező hegyek vízfolyásai a völgy aljában kialakítva Slivanjac-patakot és ahol több ismert forrás, a Slivanjac, Jendek, Celića és a Mrkovića is eredtek. Slivno története során mindig Šibenik igazgatási területéhez tartozott. Első említését Šibenik város statutumának megváltoztatásakor 1401-ben, majd ennek kiegészítésekor 1430-ban találjuk. 1470-ben egy okirat szerint Slivno hét főnyi személyzetet adott a török ellen harcoló trogiri gályákra, 1486-ban pedig két főt a šibeniki gályákra. 1499-ben a török kifosztotta a települést és 74 főt hurcolt rabságba. Az 1537 és 1540 között folyt török-velencei háború után Slivno az egykor Šibenikhez tartozott megszállt terület része lett. Következő említése a kandiai háború során (1645-1669) történt, amikor egy Slivnot is érintő összetűzés tört ki. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. Az 1684 és 1699 között a Zagora területével együtt a moreai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. Ezután 1709-ben a velencei kataszter šibeniki részében szerepel, melyben Danilo és Slivno területének birtokosait (Ristretto della campagna di s. Daniel et contrada di Slivno) írták össze a háztartások és az állatok számával. Egyházilag a török idők kivételével Slivno mindvégig a daniloi plébániához tartozott és ma is oda tartozik. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 338, 1910-ben 432 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 110 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 338 | 348 | 278 | 314 | 342 | 432 | 539 | 502 | 521 | 535 | 510 | 370 | 294 | 180 | 126 | 110 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori római katolikus templomát 1428-ban szentelték fel. Ezt 1900-ban lebontották és 1901-ben új, kétszer nagyobb templomot építettek helyette. A márvány főoltárt 1910-ben emelték, rajta található Szent János fából faragott szobra, az oltár két oldalán pedig Szent Rókus és Szent Antal szobrai láthatók. A templomhajó kőből épített oltára a Gyógyító Boldogasszony tiszteletére van szentelve. A templomban a Szűzanyát Szent Jánossal és Szent Rókussal együtt ábrázoló fára festett képe látható, mely helyi mester munkája. Homlokzatán a bejárat mellett két kisebb ablak, felette pedig hatágú rózsaablak látható. Felül az oromzaton áll a pengefalú harangtorony benne két haranggal. A templom körül található a falu temetője.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Franjevci-split.hr:Danilo - povijest župe (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A daniloi plébánia honlapja Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Slivno (Šibenik) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
