Strmica (Knin)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Strmica
A falu bejárata.
A falu bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségKnin
Jogállás falu
Irányítószám 22311
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség261 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság363 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Strmica (Horvátország)
Strmica
Strmica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 10′ 10″, k. h. 16° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 10′ 10″, k. h. 16° 15′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Strmica témájú médiaállományokat.

Strmica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől 16 km-re északkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Butižnica völgyében, közvetlenül a bosnyák határnál fekszik. Közúti határátkelő Bosznia-Hercegovina felé. Településrészei: Barovničin Breg, Crni Potoci, Bojanovac, Cerovac és Kurbalije, Draga Trivanova, Brijeg Matijašev, Brijeg Dronjkov, Orašje, Kubalijina Draga, Glavica Daničića, GlavicaMatasova, Glavica Bobareva, Sedište, Ševarine, Vranjkovac, Čolinovac, Kurucovac, Sepište Radoševo, Rt, Pod Točilom, Bošnjakuša, Komalić, Mizdrakovac és Granica.

Története[szerkesztés]

Nevét a „strm” (meredek) melléknévből kapta, mivel két meredek hegy az Orlovica és a Derala között, a Butižnica termékeny völgyében fekszik. Első írásos említése Luxemburgi Zsigmond magyar király és a Velencei Köztársaság közötti határmegállapodás oklevelében történt 1433-ban. A török már tizenöt évvel később Bosznia meghódítása során elfoglalta és Kulinović bég birtoka lett. A török uralom idején is számos szerb család érkezett, főként a szomszédos Boszniából. 1715-ben felkelés tört ki itt a török uralom ellen, melyet a törökök levertek. A török-velencei határon való fekvése miatt határában több török és velencei őrtorony állt. A török elleni boszniai felkelés idején 1875 és 1878 között több mint tizenötezer menekült érkezett Knin, Dalmácia és Nyugat-Bosznia határvidékéről Plavno, Strmica , Golubić és Polača környékére. A településnek 1857-ben 1193, 1910-ben 1423 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Érdekesség, hogy az 1930-as években az itteni parókián szolgált Momčilo Đujić csetnik vajda. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 261 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.193 1.392 1.005 1.179 1.313 1.423 1.313 1.472 1.730 1.833 1.793 1.557 1.280 1.334 268 261

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]