Ostrogašica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ostrogašica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállás falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség47 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ostrogašica (Horvátország)
Ostrogašica
Ostrogašica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 46′ 15″, k. h. 16° 07′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 15″, k. h. 16° 07′ 45″

Ostrogašica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 19, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán, a Mideno-hegy alatt fekszik. Hét településrészből áll, ezek Madžari, Matasi, Jamani, Marasi, Radani, Kosori és Kedžići az ott élő családok neveit viselik.

Története[szerkesztés]

Az általánosan elfogadott nézet szerint település a késő ókorban és a kora középkorban itt élt keleti gótokról (más néven osztrogótok) kapta a nevét. Egy másik nézet szerint a mai Mirlović területén található Zvono-hegy ószláv neve volt Ostro, ahol erődítmény is állt. Amint azt Toma főesperes is feljegyzi Ostrogašica és Podumci területén együtt éltek az óhorvátok a gótokkal, akik között nem is tesz különbséget. Ezt a népességet valószínűleg a tatárjárás vihara számolta fel és később helyükre elszlávosodott vlach pásztornépek települtek.[2] A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Zvoničac falu állt ezen a területen. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került és ma is hozzá tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 262, 1910-ben 181 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a szerbek többször ágyúzták a Mideno környéki horvát állásokat, de a települést sohasem foglalták el. 2011-ben 47 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
262 257 273 282 301 181 363 210 227 260 312 283 209 129 74 47

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]