Jadrtovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jadrtovac
Morinje 160925-134737-DSC02868.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállás falu
Irányítószám 22010
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség171 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jadrtovac (Horvátország)
Jadrtovac
Jadrtovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 40″, k. h. 15° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 40″, k. h. 15° 57′ 00″

Jadrtovac (olaszul: Castell'Andreis) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 7, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a kontinensbe mélyen benyúló Morinj-öböl keleti partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Jadrtovac területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják a környékén előkerült római sírok.[2] A Vruci nevű településrészén feltárt épületmaradványok egy az 5. és 6. században épített kora keresztény templom romjai,[2] melyet feltehetően a 7. században bevándorló pogány avarok és szlávok romboltak le. A 15. században egy Zamurva („villa Xamurva”) nevű falu volt a mai település helyén. A 16. század elején a šibeniki Andreis nemesi család épített várkastélyt itt a török ellen, melyet 1528-ban említenek először.[3] A várkastélyból mára a pártázatos fal egy része és egy torony maradt fenn.[2] A 17. században felépítették, majd a 18. században bővítették a Szűz Mária templomot.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 182, 1910-ben 265 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 171 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és halászattal foglalkoznak, valamint újabban a turizmusból élnek, illetve a közeli Šibenik városában dolgoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
182 157 166 146 211 265 247 281 379 384 469 386 359 444 202 171

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Andreis család 16. századi várkastélyának romjai. A várkastélyból mára a pártázatos fal egy része és egy torony maradt fenn.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma a 17. században épült, a 18. században bővítették. A késő barokk főoltár 1790-ből származik. Ugyanebben az időben készültek a Szűz Máriát és Szent Györgyöt ábrázoló festmények.
  • Vruci nevű településrészén 5. századi kora keresztény templom romjai találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]