Visoka (Unešić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Visoka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállás falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség52 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság407 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visoka (Horvátország)
Visoka
Visoka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 41′ 20″, k. h. 16° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 41′ 20″, k. h. 16° 12′ 50″

Visoka falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 26, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délre Dalmácia középső részén a Zagorán a déli megyehatáron fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve 1434-ben bukkan fel először, amikor a megemlítik a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság közötti határ megerősítésekor.[2] 1415-ben a török először rabolta ki Šibenik környékének falvait, köztük Visokát is. 1432-ben és 1468-ban újabb török betörések történtek, melyek során fiatal nőket és férfiakat vittek el rabszolgának.[2] 1499 és 1502 között háború dúlt az Oszmán Birodalom és a Velencei Köztársaság között, mely során újra lerombolták. 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. 1570 és 1573 között a ciprusi háború során ismét elpusztult. A török uralom idején a lakosság pótlására Boszniából és Hercegovinából újabb telepesek érkeztek. A település Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1686-ban újraalapították a nevesti Szűz Mária plébániát, melyhez a szomszédos Visoka is hozzá tartozott.[2] 1715 és 1715 között Boszniából és Hercegovinából telepítettek be újabb vlachokat. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. Fejlődésére kedvezően hatott, hogy 1874-ben megkezdődött és 1877-ben befejeződött a šibeniki vasútvonal építése. 1925-re egészen Splitig megépült a pályatest. A falunak 1857-ben 244, 1910-ben 352 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 52 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
244 266 284 322 344 352 550 437 460 433 431 398 272 151 86 52

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1686-ban épült egy kisebb magaslaton. 1757-ben az egyházlátogatáskor említik felszerelését, melyek között egy ezüst kehely is található. Az 1860-as években felépült harangtornya. 1881-ben az egész templomot megújították. A templom márvány főoltárát 1903-ban építették, rajta a Mindenszentek oltárképével. A hajó Nagyboldogasszony és Keresztelő Szent János fa oltárait is márvány oltárokra cserélték. A falon a Szűzanya képe és két feszület látható. A templomot 1935-ben festette ki J. Podlovski. Az 1999-es felújításnál új márvány padozatot kapott, átrendezték a sekrestyét, új kórust és hozzá új csigalépcsőt építettek. 2000-ben a templom környezetét aszfaltozták. Segeti kőből új harangtornyot építettek, templom köré támfal és járda készült. 2002-ben elkészült sz új keresztút, 2003-ban pedig új tölgyfa padok készültek. 2004-ben a hopmlokzatot fugázták újra, körülötte járda épült és parkolóhelyeket alakítottak ki. 2005-ben elkészült az új tölgyfa bejárati kapu. A templom körül található a falu temetője.[5]
  • A falu régi plébániaháza és a mellette állt Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a II. világháborúban leégett.[5]
  • A Kulica nevű magaslaton 1995-ben hat méter magas fa keresztet állítottak II. János Pál pápa horvátországi látogatásának emlékére. A keresztnél minden év húsvét hétfőjén tartanak szentmisét.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]