Oton (Ervenik)
| Oton | |
 | |
| Oton bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Ervenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22318 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 422 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 06′ 05″, k. h. 16° 06′ 43″44.101400°N 16.111900°EKoordináták: é. sz. 44° 06′ 05″, k. h. 16° 06′ 43″44.101400°N 16.111900°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oton témájú médiaállományokat. | |
Oton falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ervenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 39 km-re keletre, Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén, a Zrmanja felső folyásától délre fekszik. Nyugatról a Zrmanja szurdokvölgye, északról Kobilice, keletről Radljevac határolja. Három településrésze Polje, Brdo és Bender. Benderen halad át a Knin-Gračac vasútvonal.
Története
[szerkesztés]A falu területe a római korban Burnum városának környékéhez tartozott. Erre utal egy itt talált Jupiternek szentelt felirat.[2] A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékén már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt.[3] Feltételezhető, hogy a 17. század első felében a térség lakosságának többsége még katolikus volt. A 17. században a faluba pravoszláv csoportok is települtek. B. Desnica említi a kotari uszkókokról írt művében, hogy 1692-ben a boszniai Bilajból új lakosok érkeztek, mintegy ötezer fő települt több bukovicai falu, Plavno, Zrmanju, Pađene, Oton és Mokro Polje területére.[4] A következő századokban a környező falvak lakossága már mind pravoszláv többségű volt. A településnek 1857-ben 799, 1910-ben 992 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben már csaknem teljes lakossága (több mint 98 százalék) szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 164 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 799 | 844 | 788 | 859 | 904 | 992 | 905 | 961 | 991 | 1.037 | 1.022 | 954 | 804 | 699 | 168 | 164 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[7] 1702-ben épült. A templom a Sudari településrészen levő temetőben áll. Egyhajós, kőből épített, hosszúkás épület, délkeleti tájolású, félköríves apszissal. A homlokzatokon vakolat nyomai láthatók, míg a templom belseje teljesen vakolt. A hajó csúcsíves boltozatú, amely felett a nyeregtetőt fémlemez borítja. Az apszis belsejét félkupola fedi. A főhomlokzaton téglalap alakú, kőkeretes ajtó és profilozott áthidaló, fölötte félkör alakú lunetta található. A homlokzat oromzatának közepén egy kőrozetta, az oromzat tetején pedig egy szabályos kövekből rakott harangdúc áll, mely három harang számára van kialakítva. A templomban két ikoncsoportot tartalmazó ikonosztáz található. A templom eredetileg középkori, román stílusú (lunetta, félkör alakú apszis) templom volt, gótikus (boltozat) elemekkel. Valószínűleg a 19. században kereszthajót építettek hozzá, és új ablaknyílásokat, ajtókereteket és a bejárati portálra profilozott áthidalót kapott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Marko Sinobad: Burnum, rimska vojska i Jupiterov kult (horvátul)
- ↑ Mokropolje.com:Povijest Archiválva 2015. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben(szerbül)
- ↑ Franjevci-split.hr:Ante Jurić: Mokro Polje – Povijest naselja, crkava i srednjovjekovnoga hrvatskog Keglević-grada Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6141.
További információk
[szerkesztés]- Ervenik község hivatalos oldala (horvátul)
