Gornje Planjane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornje Planjane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségUnešić
Jogállás falu
Irányítószám 22323
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség166 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság378 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Planjane (Horvátország)
Gornje Planjane
Gornje Planjane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 46′ 00″, k. h. 16° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 00″, k. h. 16° 11′ 40″

Gornje Planjane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik. 1948-ig Donje Planjanéval Planjane néven egy települést alkotott.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 24, közúton 39 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra Dalmácia középső részén a fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Dobričić falu állt ezen a területen.[2] A šibeniki püspökség alapítása után 1298-ban a püspökséghez tartozó települések között Planjanét is említik.[3] A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került, majd 1856-ban az újonnan alapított unešići plébánia része lett és ma is hozzá tartozik.[4] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 1953-ban 592, 1981-ben 380, 2011-ben 166 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 592 613 542 380 277 214 166

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1974 és 1976 között épült modern stílusban Danko Lednić tervei szerint. Felszentelése 1976. július 24-én történt. A délszláv háború során a szerbek teljesen lerombolták. A háború után eredeti formájában építették újjá.[4]
  • A Bogočin-hegyen 1934-ben nagy beton keresztet építettek, melyen a Fájdalmas Szűzanya képét helyezték el. 1940-ben villám csapott bele és súlyosan megrongálódott. 1968-ban a plébános javaslatára a helyén kápolnát építettek a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]