Žitnić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Žitnić
Žitnić vasútállomása
Žitnić vasútállomása
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállás falu
Irányítószám 22320
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség150 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság291 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Žitnić (Horvátország)
Žitnić
Žitnić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 50′ 00″, k. h. 16° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 00″, k. h. 16° 09′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Žitnić témájú médiaállományokat.

Žitnić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibeniktől légvonalban 23, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délre, Dalmácia közepén, a Šibeniket Kninnel összekötő 33-as számú főút mentén fekszik. Rajta halad át a Šibenik – Split vasútvonal, melynek itt vasútállomása van. A település két részből, Donji- és Gornji Žitnićből áll.

Története[szerkesztés]

A települést 1298-ban említik először, amikor már önálló plébánia székhelye volt. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 521, 1910-ben 857 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 50 százaléka szerb, 47 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során még ez évben megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek ez lett a legdélibb települése. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. 2001-ben már csak öt szerb élt a faluban. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
521 649 645 680 809 857 680 951 915 949 869 807 665 510 195 150

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település déli részén Gornji Žitnićen áll Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyhajós épület négyszögletes apszissal, csúcsíves boltozattal. Az apszisban található a falazott oltár. Homlokzatán a kapu felett kereszt alakú rózsaablak, feljebb az oromzaton betonból öntött nyitott harangtorony található benne egy haranggal. Az épület középkori eredetű, 1298-ban már említik. 1986-ban egy földrengésben megrongálódott. Az oltárkép Vjekoslav Andrić alkotása a délszláv háború során eltűnt, maga az épület is súlyos károkat szenvedett, de később helyreállították. A templom körül található a falu katolikus temetője, melyet kőkerítés határol.[4]
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1982-ben épült. A templom Donji Žitnićen, a régi pravoszláv temető Gornji Žitnićen található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]