Szent György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent György
Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt
Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt
vértanú
Születése
256 és 285 között
Római Birodalom, Nicomedia
Halála
303. április 23.
Római Birodalom, Lod
Tisztelete
Egyháza katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni
Kegyhely lodi Szent György-templom
Ünnepnapja április 24.
Jelképei lándzsa, kereszt, sárkány, fehér ló
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György témájú médiaállományokat.

Szent György (271 körül303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Élete[szerkesztés]

Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Emlékezete[szerkesztés]

A művészetben[szerkesztés]

Sárkányölő Szent György szobrának felirata Budapest, I. ker., a Halászbástya lépcsősora

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-es alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.

Lovagrendek patrónusa[szerkesztés]

Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

Ünnepe[szerkesztés]

A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. http://www.katolikus.hu/szentek/0424.html