Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe, Sankt Georg) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Rang | municípium | ||
Községközpont | Sepsiszentgyörgy | ||
Beosztott falvak | |||
Polgármester | Antal Árpád András (RMDSZ) | ||
Irányítószám | 520003–520150 | ||
Körzethívószám | +40 x67[1] | ||
SIRUTA-kód | 63394 | ||
Népesség | |||
Népesség | 54 651 fő (2011. okt. 31.)[3] +/- | ||
Magyar lakosság | 40 556 (2011)[4] | ||
Község népessége | 50 080 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 520-580 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 51′ 53″, k. h. 25° 47′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 53″, k. h. 25° 47′ 10″ | |||
![]() | |||
Sepsiszentgyörgy weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sepsiszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa, s egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá; ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik.
Fekvése és domborzata[szerkesztés]
Erdély délkeleti szögletében, a Keleti-Kárpátokban, az Alsó-Háromszéki medencében, Brassótól 33 km-re északkeletre, Bukaresttől 198 km-re északra, Kolozsvártól 250 km-re délkeletre, az Olt két partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 520–580 m. A város egy 10 négyzetkilométeres területen fekszik, nem számítva az ide tartozó Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő településeket.[5]
Éghajlat[szerkesztés]
Az alábbi táblázat az 1971–1990 közötti időszak adatait foglalja magába.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,1 | 2,6 | 8,4 | 14,9 | 20,1 | 22,6 | 24,2 | 24,2 | 20,3 | 15,9 | 7,4 | 2,1 | 13,6 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −8,8 | −7,2 | −2,4 | 1,9 | 6,9 | 9,8 | 10,9 | 9,8 | 6,6 | 1,6 | −2,1 | −6,0 | 1,8 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 24 | 19 | 26 | 44 | 67 | 78 | 82 | 82 | 48 | 25 | 20 | 24 | 537 |
Forrás: Administraţia Naţională de Meteorologie (Országos Meteorológiai Szolgálat) |
Régebbi nevei[szerkesztés]
- 1332 – Sacerdos de Sancto Georgio, Sanctus Georgius, Georgiopolis
- 1412 – Zenthgywrgh
- 1415 – Sanctus Georgius, Sentgewrgh
- 1427 – Zenthgeurgh
- 1439 – Zenth Georgi
- 1461 – oppidum Zenth Gewrg
- 1463 – Zenthgergy
- 1477 – Zenth Gyewrgh
- 1492 – Zenthgijewrgh, Sepsij Zenth Gyewrgh, civitas Zenth Gijergh, Zenthgijergh
- 1508 – oppidum Zenthgewrgh
- 1514 – Zenth Gijewrgh
- 1515 – Sepsi Zenthghewrgh
- 1519 – poss. Zenthghijewrgh
- 1520 – oppidum nostrum Sepsi Zenthghewrgh, Sepsi Zenth-Gewrgh, oppidum Chijik-Zenthgyewrgh
- 1567 – Zenthgeorgj
- 1593 – Sepsy Zenthgeorgij
- 1595 – Sepsi Szentgyörgy
- 1604 – Sepsi Szent Gyeorgy
- 1611 – Sepsi-Szent György
- 1662 – Szent György
- 1689 – Sepsiszentgyörgy
- 1850 – Szint George
- 1854 – Sepsi-Szent-György, Sepsi-Sîn-Jiorz[6]
Története[szerkesztés]
Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.

1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kötelező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.
1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. „Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól.” 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.[7]
1910-ben 8665 lakosa volt. 1992-ben 68 359 lakosából, 51 073 magyar és 15 994 román volt.
Népessége[szerkesztés]



2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt. Sepsiszentgyörgy Románia legnépesebb magyar többségű települése.
Népességváltozás[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgy népességének változása az 1850 és 2011 közötti időszakban:[8]
Év | Népesség (fő) |
---|---|
1850 | 2 302 |
1880 | 5 268 |
1890 | 5 665 |
1900 | 7 131 |
1910 | 8 665 |
1920 | 11 189 |
1930 | 10 818 |
1941 | 14 365 |
1956 | 17 638 |
1966 | 20 768 |
1977 | 39 524 |
1992 | 67 220 |
2002 | 60 389 |
2011 | 54 312 |
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
Nemzetiségi összetétel százalékban 1850 és 2011 között:[8]
Év | Magyar | Román | Német | Zsidó | Roma |
---|---|---|---|---|---|
1850 | 89,8 | 0,5 | 1,4 | 5,7 | 2,6 |
1880 | 97,4 | 0,6 | 1,1 | ||
1890 | 96,7 | 0,7 | 1,6 | ||
1900 | 98,1 | 0,7 | 1,0 | ||
1910 | 96,5 | 1,2 | 1,8 | ||
1920 | 83,5 | 11,9 | 1,8 | 2,5 | |
1930 | 77,3 | 18,7 | 1,9 | 1,0 | |
1941 | 96,8 | 0,6 | 1,2 | 0,2 | 0,9 |
1956 | 85,7 | 12,9 | 0,6 | 0,4 | 0,2 |
1966 | 85,4 | 12,3 | 0,4 | 0,1 | 1,6 |
1977 | 82,9 | 14,6 | 0,4 | 0,1 | 1,9 |
1992 | 74,3 | 23,9 | 0,2 | 0,0 | 1,3 |
2002 | 74,5 | 23,4 | 0,2 | 0,0 | 1,5 |
2011 | 76,9 | 21,9 | 0,2 | 0,8 |
Lélekszám, vallás, anyanyelv[szerkesztés]
1567: – Sepsij., 63 kapu 1786: – Háromszék megye, ház 103, lakos 645 (mezőváros)
1850: – Udvarhelyi katonai kerület, sepsiszentgyörgyi körzet, uzoni alkörzet, ház 495, lakos 2302 (mezőváros) - nemzetiség: 1716 magyar, 422 román, 60 cigány, 56 zsidó, 17 német, 15 szász, 16 egyéb - vallás: 1403 ref, 453 gka, 347 rka, 56 izr, 29 unit, 14 ev
1873: – Három szék, kiváltságos mezőváros, ház 712, terület 6329 kh., - lakos 4366 magyar, román
1880: – Háromszék megye, r.t.v., ház 931, lakos 5268 - anyanyelv: 4986 magyar, 74 német, 31 román, 7 szlovák, 170 egyéb - vallás: 3499 ref, 928 rka, 465 gk, 152 unit, 134 izr, 85 ev, 5 gka
1910: – Háromszék vm., r.t.v., ház 1492, terület 9383 kh., lakos 8665 - anyanyelv: 8361 magyar, 158 német, 108 román, 21 szlovák, 1 rutén, 1 horvát, 15 egyéb - vallás: 4953 ref, 2247 rka, 451 gk, 383 izr, 312 unit, 197 ev, 117 gka, 5 egyéb
1920: – jud. Treiscaune, oras, ház 1329, terület 9383 kh., lakos 11.189 - 9345 magyar, 1337 román, 28 zsidó, 198 német, 29 egyéb
1930: – jud. Trei-Scaune, oras, lakos 10.818 - anyanyelv: 8357 magyar, 2020 román, 206 német, 106 jiddis, 47 orosz, 25 rutén, 18 bolgár, 14 szlovák (cseh), 3 délszláv, 2 lengyel, 20 egyéb - vallás: 5120 ref, 2424 rka, 1865 gk, 405 gka, 399 unit, 378 izr, 201 ev, 3 örmény ortodox, 2 bapt, 1 adv, 20 egyéb
1941: – Háromszék vm., megyei város, ház 2321, terület 9193 kh., lakos 14.365 - anyanyelv: 13.922 magyar, 234 német, 88 román, 82 cigány, 13 szlovák, 4 horvát, 3 jiddis, 2 bunyevác, 2 vend, 15 egyéb - vallás: 7579 ref, 4977 rka, 686 unit, 413 ev, 400 izr, 145 gka, 141 gk, 22 bapt, 2 egyéb
1992: – Kovászna megye, megyeszékhely, 68.359 lakos - nemzetiség: 51.073 magyar (74,71), 16.092 román (23,54), 153 német (0,22), 886 cigány (1,30), 155 egyéb (0,23)[9]
Vallás[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgyön a 2002-es népszámláláskor 22 805 református, 20 507 római katolikus, 12 532 ortodox, 3485 unitárius, 881 evangélikus, 300 adventista, 133 görögkatolikus és 13 izraelita lakos volt bejegyezve a város nyilvántartásába.[8]
Sepsiszentgyörgy municípiumban található templomok listája:[10]
- Sepsiszentgyörgy:
- Református vártemplom
- Belvárosi református templom
- Szemerja negyedi református templom
- Gyöngyvirág utcai református templom
- Szent József római katolikus templom
- Szent Benedek római katolikus templom
- Krisztus király római katolikus templom
- Szent Gellért római katolikus templom
- Mária Világ Királynője katolikus templom
- Szent Miklós és Szent György ortodox főtemplom
- Angyali üdvözlet ortodox templom
- Evangélikus templom
- Unitárius templom
- Hetedik Napot Ünneplő Adventista imaház (A és B; román és magyar gyülekezet)
- Baptista imaház
- Jehova Tanúi Királyságterme
- Kilyén:
- Református templom
- Ortodox templom
- Római katolikus templom
- Unitárius templom (13. sz.)
- Szotyor:
- Református templom
Közigazgatás[szerkesztés]

- Ivóvízhálózatok hossza: 90 km.[11]
A városhoz kapcsolt települések[szerkesztés]
Szotyor (románul Coșeni) Sepsiszentgyörgytől 6 km-re délre az Olt bal oldali teraszán fekszik.
Története[szerkesztés]
1448-ban Zwtjyor néven említik először. Mai templomától északra feküdt régi lebontott erődített temploma, amely 1463-ban már állt. Ezt bizonyítja a mai református templomban található harang felirata is: O REX GLORIAE VENI CUM PACE 1427. A mai templom 1825-ben épült. Határában széntelepek vannak és kénes gyógyvizek törnek fel. 1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 497 lakosából 479 magyar és 18 román volt.
Kilyén (románul Chilieni, németül Kilön) Sepsiszentgyörggyel csaknem szemben az Olt bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Ősidők óta lakott hely. Az Egrestő területén bronzkori, római kori és 12. századi telepek nyomaira bukkantak. A mai falut 1334-ben említik Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 622 lakosából 617 magyar és 5 román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Unitárius temploma 13. századi eredetű, 1334-ben már plébániatemplom, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falain 1427-ből származó freskók láthatók: Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző. Rovásírásos emlék is található itt.
- Református temploma 1728-ban épült, 1914-ben tornyát javították.
- A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak.
- A Vajna-udvarházból mára csak az alapfalak maradtak.
- Székely-Potsa-kúria (épült 1820-as évek)
- Czakó-ház (1813), ma is lakóház
- Szilágyi-kúria (18. század)
Sugásfürdő (románul Băile Șugaș) Sepsiszentgyörgytől 8 km-re nyugatra fekvő fürdő és üdülőhely a Sugás-patak völgyében. Nevét a bükkerdők sugó-sussogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvízforrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
Kultúra[szerkesztés]
A kulturált szórakozást és művelődést szolgálta az 1854-ben alapított Olvasó Egylet, majd az 1855-ben létrehozott kaszinó. A jótékony szeretetszolgálat céljait tekintette elsőrendű feladatának az 1878ban megalakult nőegylet. Ugyanezt a hivatást töltötte be az 1889-ben létesített és 1897-ben önálló épülethez jutó szegények menedékháza. 1893-ban az impozáns épület elkészültével megnyílt az Árvafiú Szeretetház is. 1874-ben nyomdát alapítottak, 1882-ben immár a nagyobb és igényesebb Jókai nyomda kezdte el működését. 1874-ben a Brassóból Sepsiszentgyörgyre áttelepített Nemere című lap jelent meg, ennek helyét 1883-ban a Székely Nemzet vette át, 1906-tól pedig 1944-ig a város közönségét a Székely Nép tájékoztatta.
A város művelődési életének külön színfoltja a színjátszás története. Az úgynevezett Bálház, a Daczó család bérháza volt és az első épület, amely hajlékot adott a vándor színtársulatoknak 1851-ig. Jelentős eseménynek számított a város kulturális életében, amikor 1899-ben a városháza épületében elkészült Kolozsvár és Dés után Erdély harmadik állandó színházterme. A városban az első műkedvelő együttes 1865-ben alakult, állandó színtársulat pedig 1948-tól létezik.[12]
Kulturális közintézmények[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgy kulturális életének közintézményei:[13]
- Andrei Mureşanu Színház
- Árkosi Művelődési Központ
- Bod Péter Megyei Könyvtár
- Háromszék Táncegyüttes
- Keleti Kárpátok Múzeuma
- Kovászna Megyei Művelődési Központ
- Kónya Ádám Művelődési Ház
- Lábas Ház
- M Studio Mozgásszínház
- Székely Nemzeti Múzeum
- Gyárfás Jenő Képtár
- Erdélyi Művészeti Központ (EMüK), kortárs képzőművészeti múzeum rendeltetéssel alakult meg 2012-ben[14]
- Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
- Tamási Áron Színház
- Cimborák Bábtagozat
2006. november 26-i megnyitása óta a város művelődési életét színesítik a Bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi regionális fiókintézete által szervezett rendezvények is.[15]
Kulturális területen tevékenykedő civil szervezetek[szerkesztés]
- Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége[16]
- Cabiria Egyesület[16]
- E.R.SZ.I. (Erdélyi Rendezvényszervező Iroda) Egyesület[16]
- ETNA Alapítvány[16]
- Eufónia Kulturális Egyesület[16]
- Georgius Egyesület[16]
- Guzsalyas Alapítvány[16]
- Gyárfás Jenő Műkedvelő Képzőművészek Egyesülete[16]
- Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület[16]
- Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány[16]
- Koréh Endre Kulturális Egyesület[16]
- Lajtha László Alapítvány[16]
- Mandala Ifjúsági Kulturális Egyesület[16]
- Míves Egyesület[16]
- MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület[16]
- Parnasszus – sepsiszentgyörgyi irodalmi önképzőkör[16]
- Pál Utcai Fiúk Egyesület (P.U.F)
- Perkő Népitánc Egyesület[16]
- Pro Cultura Alapítvány[16]
- Pro Georgio Sancto Alapítvány[16]
- Pro Regio Siculorum Egyesület[16]
- Reménység Nyugdíjas Klub[16]
- Romániai Magyar Nemhivatásos Színházak Szövetsége – JÁDZÓ Társaság[16]
- Romániai Magyar Néptánc Egyesület[16]
- Romániai Magyar Táncszövetség – Sepsiszentgyörgyi Fiók[16]
Oktatás[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőbbfokú képesítést biztosító iskola. Ezt az űrt volt hivatott pótolni az 1859-ben alapított gimnázium. 1869-ben tervbe vették az állandó iskolaépület létrehozását. A közadakozás mellett a szükséges tőke legnagyobb részét gróf Mikó Imre 60 000 forintos adománya jelentette. Az intézmény a mecénás iránti tiszteletből a Székely Mikó Kollégium nevet kapta. 1893. szeptember 10-én avatták fel a főgimnázium épületét, és a tanév végén megtartották az első érettségi vizsgát. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítónőképzővé alakult. 1910-re elkészült a Wellenreiter sörgyár telkén (a mai Mihai Viteazul Líceum) a képző impozáns épülete.[17]
Sepsiszentgyörgy közoktatása román és magyar nyelven is folyik, magába foglal 1 speciális, testi és szellemi fogyatékosok számára kialakított iskolát, 6 szakközépiskolát (amelyek gépészeti, villamossági, számítástechnológiai, textilipari, építőipari, művészeti, kereskedelmi és idegenforgalmi szakképzést nyújtanak) és 3 elméleti líceumot. Általános és középiskoláiban 8 636 diák tanult a 2020/21-es tanévben, amelyből 6 581-en (76,2%) magyarul végezték tanulmányaikat.[18] A 2020/21-ben induló előkészítő osztályokban 511 kisdiák (81%) magyar tannyelven kezdte meg az évet.[19]
A városban a felsőoktatás is jelen van, hiszen a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek is (menedzserképző és közigazgatási hivatalnokképző tagozatai működnek, az évfolyamok létszáma 135, 105 és 87) és a Spiru Haret Egyetemnek is van kihelyezett tagozata. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek most készül a különálló épülete, amelyet a közeljövőben fognak átadni.[20]
2015. szeptember 14.-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Marosvásárhelyi kar kihelyezettségeként elindította agrármérnöki szakját az eredetileg Kós Károly által tervezett, de egyszerűsített formában felépített volt Gámán János Szakközépiskola felújított épületében.[21]
Sepsiszentgyörgy oktatási intézményei[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- Sepsiszentgyörgyi vár
- A Beör-palota a XIX. században épült, neoklasszikus stílusban a Beör család rezidenciájanak, ma RMDSZ székház
- Református temploma középkori eredetű, egykor erődfal övezte.
- A Szent József római katolikus templom egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
- 1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
- A városban áll a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte 1912–13-ban épített épülete. A múzeumot 1879-ben alapították.
- Az egykori vármegyeháza 1832-ben, a Városháza 1854–56-ban épült.
- A színház 1868-ban épült.
- A Székely Mikó Kollégium 1866 és 1876 között és 1892-ben épült.
- A 48-as oroszlános emlékművet 1874-ben avatták.
- Unitárius temploma 1990–91-ben épült.
- Szent György ortodox templom[22]
- Új református temploma 1996-ban épült.
- A Debren-patak völgye felett emelkedő Gémvára őskori földvár lehetett, a bronzkorban is lakott hely, valószínűleg a török korban pusztult el.
- A Debren-patak jobb oldalán emelkedő Őrkő nevű sziklacsúcson egykor őrtorony, vagy kisebb erődítmény állott, mára nyoma sem maradt.
- 12 km-re északnyugatra, Réty falut elhagyva közvetlenül, jobbkéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület, valamint balról a millenniumi fenyves.
Fesztiválok[szerkesztés]
- Szent György Napok
- Kűrtöskalács Fesztivál
- Tabakó
Sportélete[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgyön a legnépszerűbb sportág a labdarúgás. 2011-től a sepsiszentgyörgyiek szurkolhatnak a Sepsi OSK-nak, a nagypályás futballcsapatnak is. A Sepsi OSK szorgalmasan lépdelt át a bajnoki osztályokon, 2016-tól pedig már a román másodosztályban érdekelt. Miután a 2016–2017-es szezonban a román másodosztály 2. helyezettje lett, a csapat a 2017–18-as szezont történetében először a román első osztályban kezdheti meg. Miután a gárda sikerrel vette a szezont, a 9. pozícióval a 2018–19-es évet is a Liga I-ben töltheti el.
Sepsiszentgyörgyön a második legnépszerűbb sportág a női kosárlabda: a Sepsi SIC és elődje, a Sepsi BC, a román első osztályban szerepel, s többször kimagasló eredményt ért el (háromszoros bajnoki aranyérem, négyszeres kupagyőzelem, Európa Kupa-szereplés).
A teremlabdarúgás elitjében, melyben számos székely csapatot is találhatunk, a Sepsi FC rendszeresen dobogós helyen végez.
A női kézilabda-bajnokságban is szerepel egy szentgyörgyi csapat, a Sepsi SIC.
A csapatok otthona jelenleg a Szabó Kati Sportcsarnok, mely nagyjából ezer ember befogadására képes. A létesítmény a zágoni születésű, de Románia színeit képviselő Szabó Katalin tornász nevét viseli. 2011-ben bejelentette a város, hogy elkészült egy háromezer férőhelyes új sportcsarnok terve, s három-öt év múlva felépülhet a csíkszeredai városvégében.[23]
Média[szerkesztés]
Írott sajtó | Rádió / TV | Internet |
Híres emberek[szerkesztés]
Testvérvárosai[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgy a következő városokkal van testvérvárosi viszonyban, legrégebben Veszprémmel, amely várossal szerteágazó kapcsolatot ápol:[34][35]
|
A következő városokkal pedig szoros kapcsolatot ápol:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Hol is van Sepsiszentgyörgy?. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ Báthory István Általános Iskola honlapja. (Hozzáférés: 2009. november 12.)[halott link]
- ↑ a b c Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850–2002. [2022. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 15.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ map2web.cc. [2009. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ Kulturális intézmények (magyar nyelven) (HTML). Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, 2012. július 31. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
- ↑ Az Erdélyi Művészeti Központ rövid bemutatása (magyar nyelven) (HTML). Székely Nemzeti Múzeum, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2014. május 26.)
- ↑ Az Intézet története (magyar nyelven) (HTML). Balassi Intézet. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x Civil katalógus (magyar nyelven) (HTML). CIVEK Civilek Háromszékért. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ Románia Oktatásügyi Minisztérium Nyilvántartása. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Kovászna Megye Tanügyi Hivatal. (Hozzáférés: 2020. augusztus 30.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ Ünnepélyes tanévnyitó Sepsiszentgyörgyön! (magyar nyelven). sapientia.ro, 2015. augusztus 26. (Hozzáférés: 2019. február 8.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
- ↑ Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
- ↑ Az Európai Idő honlapja
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ Slager RADIO
- ↑ Régió Rádió - Kezdőlap
- ↑ Sepsi Rádió
- ↑ Impulzus.ro - romániai magyar hírportál - Erdély, Románia, Hírek. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ Sepsiszentgyörgy
- ↑ Plusz Portál - A napi információ-forrásod! - Kezdőlap. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
- ↑ a b c Sepsiszentgyörgy testvérvárosai. [2009. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- ↑ Testvértelepülések (magyar nyelven) (HTML). Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, 2012. június 8. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
- ↑ Santa Cruz lett Sepsiszentgyörgy 11-ik testvérvárosa, 2008. február 5. [2010. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
Források[szerkesztés]
- Kádár Gyula: Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. Székely vértanúk, Sepsiszentgyörgy: Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, 2013 ISBN 9786068235219
- Cserey Zoltán, József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2012, ISBN 9786069293645
- József Álmos: Sepsiszentgyörgy: történelmi városkalauz, Barót: Tortoma, 2012, ISBN 9786069308059
- Szekeres Attila István: Sepsiszentgyörgy jelképei, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2012, ISBN 9786069293669
- Áros Károly: Sepsiszentgyörgy a sportvilágban, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2011, ISBN 9786069293607
- Török Árpád: Sepsiszentgyörgy bemutatkozik = Sfântu Gheorghe se prezintă = Saint-George City oneself presents, Sepsiszentgyörgy: Charta, 2005, ISBN 9789738326156
- Török Árpád: Sepsiszentgyörgy = Sfântu Gheorghe = Saint-George City : Városkalauz = Ghid turistic = Guidebook, Sepsiszentgyörgy: T3, 2001, ISBN 9789738103115
- Csíkmadarasi Bogáts Dénes: Sepsiszentgyörgy története: Háromszéki boszorkányok: Az első székely huszárezred, Sepsiszentgyörgy: Albert Kiadó, 2000 ISBN 9789730008456
További információk[szerkesztés]
- Sepsiszentgyörgy város honlapja Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sepsiszentgyörgyi virtuális séta
- Sepsiszentgyörgyi portál
- Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának honlapja
- Sepsiszentgyörgy adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
- Sepsiszentgyörgyi műemlékek a Romániai magyar lexikonban
- A Sepsiszentgyörgyi Dohánygyár
- Sepsiszentgyörgy linkgyűjteménye a Startlapon
- Szent György Napok honlapja
- Képgaléria Sepsiszentgyörgyről a www.erdely-szep.hu honlapon
- Sepsiszentgyörgy műemlék épületei
- Kisgyörgy Benjamin: Városom, Sepsiszentgyörgy; s.n., Sepsiszentgyörgy, 2004
- Demeter Lajos–Demeter László: Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben; Tortoma, Barót, 2008
- A város – Sepsiszentgyörgy – arcai, arculata; szerk. S. Sebestyén József, bev. Balázs István, leírások József Álmos; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2010
- Csáki Árpád: A sepsiszentgyörgyi református egyház története a 17-19. században; Sepsiszentgyörgy, Sfântu Gheorghe, 2011
- Tékák az időben. Sepsiszentgyörgyi könyvtárak, a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig; összeáll. Demeter Lajos; : Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2012
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Sepsiszentgyörgy művelődési élete
- Új Székely Nép című hetilap (1946)