Székelyszáldobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Székelyszáldobos (Doboșeni)
Székelyszáldobos, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei
Székelyszáldobos, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Bardóc
Irányítószám 527056
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64069
Népesség
Népesség 2001 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1033
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 496 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelyszáldobos (Románia)
Székelyszáldobos
Székelyszáldobos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 25° 35′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 25° 35′ 27″
Székelyszáldobos weboldala

Székelyszáldobos (1899-ig Száldobos, románul Doboșeni) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Bardóchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől 49 km-re délkeletre, a Kormos-patak kiszélesedő völgyében fekszik. A DJ131-es úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Székelyszáldobos nevét 1332-ben említette először oklevél Zaldubus néven, mint a Sepsi esperességben fekvő települést.

Lakossága a tatárok által elpusztított Kisszáldobos és Valál lakóinak egy részével gyarapodott, majd a fülei határban a 17. században elpusztult Dobó lakosságának egy része is itt kapott menedéket.

Volál az azonos nevű patak völgyében a Faluhelynek nevezett helyen feküdt, valószínűleg az 1596. évi tűzvészben pusztult el. Régi református templomát 1795-ben tűzvész pusztította el, majd 1838-ban a földrengés is megrongálta. 1853-ra építették újjá, úgy hogy a régi templomból semmi sem maradt. Közelében egy négykaréjos, lóhereíves kápolna alapjaira bukkantak, mely régen temetőkápolna lehetett.

A falu borvizéről volt híres, a hegyfarki fürdőt Bethlen Gábor is felkereste egykor. 1910-ben magyar 935 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 1409, amelyből 873 magyar református mellett 536 román anyanyelvű roma nemzetiségű. A roma lakosság elsősorban pünkösdista és ortodox vallású.

A 2002-es népszámlálás alapján a falu lakossága 1779, amelyből kb. 829 magyar református mellett kb. 950 román anyanyelvű roma nemzetiségű (ebből kb. 480 vallja cigánynak magát).

Testvérvárosa[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]