Olasztelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olasztelek (Tălișoara)
Kilátás a temető irányából
Kilátás a temető irányából
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Bardóc
Irányítószám 527058
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64087
Népesség
Népesség 721 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 735
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 494 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Olasztelek (Románia)
Olasztelek
Olasztelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 25° 35′ 19″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasztelek témájú médiaállományokat.
Református templom
Daniel-kastély
Daniel-kastély
Bethlen-kúria

Olasztelek (románul Tălișoara) falu Romániában Kovászna megyében. Bardóc fiúszék egykori központja, közigazgatásilag Bardóchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 50 km-re északnyugatra, Baróttól 4 km-re északra az Őrhegy lábánál, a Kormos-patak balparti teraszán fekszik.[2]

Gépkocsival a 131-es számú megyei út mentén, vasúton az ágostonfalvi vagy málnásfürdői állomásokon keresztül közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Károly Róbert alatt bevándorolt olasz telepeseiről kapta.

Története[szerkesztés]

1333-ban Olazteluk néven említik először. Régi templomát a tatárjáráskor lerombolták. Református temploma 13 – 14. századi eredetű volt, de ezt 1857-ben lebontották

A település és az itt lakó emberek eredetére választ kereső különböző elméletek közül csak abban van megegyezés, hogy valamennyien a település nevében is fellelhető, és az őshonos, olaszos hangzású családnevek – Márkó (Markó), Kolumbán, korábban még gyakran előforduló Fábián – által is alátámasztott olasz eredetről beszélnek. Mára már a Fábián család kihalt, a Márkók és Kolumbánok azonban ma is a falu ősi és legszélesebb magvát képezik.

Arra vonatkozóan, hogy az őslakók mikor és milyen körülmények között kerültek ide és telepedtek meg e helyen már eltérőek a vélemények: egyesek a római birodalom határait vigyázó környékbeli castrum lakóiban és utódaiban, az Attila római hadjárataival ide vetődő olaszokban, mások az első magyar királyok által ide telepített olasz mesterekben vélik felfedezni a település őslakosait.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 838 lakosából 837 magyar, 1 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 773 lakosából 764 magyar, 9 román volt.

A települést szabad székely határőrök ivadékai lakják, a 2002. évi népszámlálási adatoknak megfelelően összesen 750-en, mely a következőképpen oszlik meg: 742 magyar illetve 8 román anyanyelvű lakos; vallási hovatartozás szempontjából 633 református, 56 római katolikus, 48 unitárius, 8 ortodox, 1 személy Jehova tanúinak és 4-en más felekezetnek a követői.

A helybéli román anyanyelvűek is jól beszélik a magyar nyelvet, amely, akárcsak egész Erdővidéken, itt is sajátos alakot őriz: az e-zés, ö-zés, ü-zés bizonyos formáit (es – is, eppen – éppen, engömöt – engemet, embör – ember, münköt – minket), valamint őrzi a Károli-féle bibliafordítás sajátos, régies nyelvezetét (például vala – volt , mondám – mondtam).

Annak ellenére, hogy az elmúlt 60 évben több mint 300-an költöztek el, (Kolumbán Csaba bácsi összeírása szerint) elsősorban fiatalok, a be- vagy visszaköltözések száma elég csekély és az évi születések száma legjobb esetben is csak ritkán éri el vagy haladja meg a 10-et, 134 a 18 év alatti a fiatalok, valamint 51 a 75 év fölötti korúak száma, így az elöregedési mutató (2,62) biztató jövőt jósol a közösség számára.

Ugyanakkor vonzóvá teheti a környékbeli fiatalabb generáció számára az évszázadok óta megőrzött etnikai egységessége, vagy a vidék kisvárosához, Baróthoz s így egyben a környék egyetlen középiskolájához, kórházához, nagyobb gazdasági egységekhez – munkalehetőséghez való közelsége. Hogy az évszázadok alatt megmaradt ennyire egységesnek, az annak is tulajdonítható, hogy tudatosan vigyázta az egységességet, a rokonházasságra is hajlott, hogy erőforrásainak, földterületének feldarabolódását, bomlását megakadályozza. Igaz, hogy szorgalma és élniakarása mellett ezért a viszonylagos zárkózottságáért a "szász" gúnynévvel illetik a környék lakói. Szorgalmas, igyekvő jellemükről az a régi kis gúnyvers emlékezik meg, mely szerint “Olasztelek bocskortelek, bolond aki benne telel!”- télen is annyi munkát adtak a szolgának, hogy a lábbeli akkor sem került le hosszú időre annak lábáról.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Mai temploma 1858-ban épült fel, alacsony kőfalában áll 1795-ben épített tornya.
  • A Daniel család kastélya 1609 körül épült, 1668-ban bővítették és átalakították, 1884-ben megújították. Egykor védőfal övezte, melynek nyomai még láthatók.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Google Maps

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasztelek témájú médiaállományokat.