Bélafalva
Megjelenés
| Bélafalva (Belani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Kézdiszentkereszt |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kézdiszentkereszt |
| Irányítószám | 527141 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64737 |
| Népesség | |
| Népesség | 434 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 457 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 580 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélafalva témájú médiaállományokat. | |
Bélafalva (románul Belani) falu Romániában Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 12 km-re északkeletre. Közigazgatásilag Kézdiszentkereszt községhez tartozik.
Története
[szerkesztés]1536-ban Byelafalva néven említik. Szent Adalbertnek szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült. Csűrmúzeumát Orbán Lázár helytörténész alapította. 1910-ben 719 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 474 lakosából 473 magyar és 1 román volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1825-ben Tuzson János '48-as honvédőrnagy, majd alezredes, több székelyföldi csata hőse.
- Itt született 1885-ben Fekete János gelencei plébános, szentszéki tanácsos, kézdiorbai főesperes, az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja. Az 50-es években koholt vádak alapján letartóztatták, börtönökbe és munkatáborokba hurcolták, ahol 1952-ben mártír halált halt.
Rövid életrajzát felterjesztették a Szentszékhez a 20. század új vértanúi névsorába. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság 2003. január 13-án beindította az egyházmegyei vizsgálatot.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

