Tuzson János (katona)
| Tuzson János | |
| Született | |
| 1825. október 25. Bélafalva |
|
| Elhunyt | |
| 1904. január 2. (78 évesen) Sepsiszentgyörgy |
|
| Nemzetisége | magyar (székely) |
| Szolgálati ideje | 1848 - 1849 |
| Rendfokozata | alezredes |
| Egysége | 86. székely zászlóalj |
| Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc, azon belül ő volt a székely csapatok parancsnoka a Nyerges-tetői csatában |
| Kitüntetései | III. osztályú katonai érdemjel |
Tuzson János (Bélafalva, 1825. október 25. – Sepsiszentgyörgy, 1904. január 2.) honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a Nyerges-tetői csata alatt a székelyekből álló sereg főparancsnoka.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szerepe a szabadságharcban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1848. augusztusában belépett a honvédségbe, eleinte Gál Sándor tábornok mellett teljesített szolgálatot. A harcokban tanúsított vitézségéért 1849. május 1-jén III. osztályú katonai érdemjelet kapott, majd június 15-én őrnaggyá léptették elő, és zászlóaljparancsnok lett. Ebben a minőségében 200 székely katonájával megkísérelte feltartóztatni a Alekszandr Nyikolajevics Lüders vezette cári haderőt és az Eduard Clam-Gallas vezette császári haderőt a Hargita-hegységben fekvő Nyerges-tetőnél, amely nehezen megközelíthető volt, de ugyanakkor fontos volt elfoglalása ahhoz, hogy a cári hadsereg ne tudjon bejutni a Kászoni-medencébe. A csata augusztus 1-jén kezdődött. A székely honvédek hosszú ideig sikeresen kitartottak, egy kászoni román pásztor azonban az orosz-osztrák sereget egy ösvényen a székelyek hátába vezette, így Tuzson János, hogy elkerülje a bekerítést, feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival Tusnádnál Gál Sándorhoz csatlakozott, akivel együtt Mitácsnál elhagyta az országot és a Török Birodalomba távozott.
A szabadságharc után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A szabadságharc után hosszú ideig török földön élt, majd amnesztiát kapott, így hazatérhetett. 1897-ben részt vett a Nyerges-tetői emlékmű avatásán. 1904-ben hunyt el.
Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2010-ben a háromszéki szabadságharcos évfordulófüzér programjában szerepelt Tuzson János honvéd alezredes szobrának leleplezése Kézdivásárhelyen. A szobrot Vetró András készítette, Tuzson Csaba (az alezredes leszármazottja) és felesége, Póka Erzsébet saját költségén állíttatta.[1]
Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Csíki Hírlap, IV. évfolyam, 2009.07.14-iki szám
- A magyar történelem Thermopülai csatája
.svg){kind=small}
