Haraly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haraly (Harale)
Haralyi torony
Haralyi torony
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Gelence
Irányítószám 527091
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64336
Népesség
Népesség 215 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 260
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 590 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Haraly (Románia)
Haraly
Haraly
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 32″, k. h. 26° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 32″, k. h. 26° 12′ 30″
Haralyi katolikus templom
Haralyi katolikus templom
Haralyi székelykapu
Haralyi portékák

Haraly (románul Harale) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Gelencéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kézdivásárhelytől 10 km-re délkeletre, a Feketeügybe igyekvő Haraly-patak mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu felett a 750 m magas Barátok-hegyén őrtorony állott, a hagyomány szerint domonkos kolostor volt ott. Egyesek szerint a faluban egykor egy német lovagok által épített toronyerőd is volt, nyoma nem maradt. Más források a templomosok által fenntartott haralyi birtokról tesznek említést, de ma már nem találni erre nyomokat. Állítólag a templomos lovagok eltűnése után a Johanitták vették birtokba Haraly területét. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1796-ban barokk stílusban bővítették, 1865-ben javították. 1978-ban egy régi falkép töredéke került napvilágra. 1899-ben a faluban tűzvész pusztított. 1910-ben 406 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 274 lakosából 272 magyar és 2 román volt.

Haralyt mint a kádárok falvát említhetjük meg, hiszen a két világháború között 30 mesternél is több dolgozott, alkotott itt, termékeiket pedig a környéken és távolabbi vidékeken is árulták. Ma már csak páran dolgoznak, ezek közül megemlíthetjük Szőke Tibor munkáit, aki próbálja megtalálni a múltat és megalkotni azokat az elfeledett tárgyakat és edényeket, amelyeket a már nemlétezők mindennapjaikon használtak. Ezekkel a portékákkal büszkélkedtek Haraly kádárai a múltban, és a ma munkálkodók kötelessége a megőrzés és újra tudatba hozás. Haralyban még nem működik kádár múzeum, de az érdeklődők betekinthetnek a még dolgozó kádárok műhelyébe, beülhetnek a kádározópadba, és a kézvonóval faraghatják a dongát. A haralyi kádárok fenyőfa kádárok voltak, de a 40-es évektől tölgyfából és eperfából is készítettek termékeket, ilyenek voltak a kis eperfa hordócskák és a nagyobb méretben készült boros tölgyfa hordók, meg ecetes bükkfa hordók. Haraly megmaradása és fejlődése ezen portékák széles körű felhasználásában rejlett. Ma már nagyobb a tét, mert ma a mesterség megmaradása és átadása a cél. Még dolgozó kádárok: Szőke Domokos, Szőke Tibor, Tarcsi János és Veres Imre (+ 2008).

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1920-ban Gazda Ferenc nyelvész.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]