Ugrás a tartalomhoz

Lécfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lécfalva (Leț)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségNagyborosnyó
Rangfalu
KözségközpontNagyborosnyó
Irányítószám527043
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód63973
Népesség
Népesség625 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság575 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság533 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 01′ 21″45.853899°N 26.022588°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 14″, k. h. 26° 01′ 21″45.853899°N 26.022588°E
SablonWikidataSegítség

Lécfalva (románul Leț) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. A szomszédos Várhegy falut 1899-ben csatolták Lécfalvához.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Feketeügy jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Határában a mintegy 8000 évvel ezelőtt virágzó Starčevo–Körös-kultúra telepét fedezték fel. Oszlopos szerkezetű, tapasztott sövényfalú házakkal, földbe mélyített kunyhókkal.[2]

1333-ban Lezefalva néven említik először. A hagyomány szerint három, a tatárok által elpusztított faluból: Korpács, Despő és Galath falvakból keletkezett, közös védváruk az elpusztult Egyedvára volt. A falutól 2 km-re nyugatra a Várhegyen újkőkorszaki, vaskori és bronzkori telepek nyomai kerültek elő. Ezekre épült a középkori vár, melynek csekély nyoma maradt. A falu feletti sáncok helyén a 13. században valószínűleg favár állott, majd 1562-ben a székely felkelés leverése után itt építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelybánja várát, melyet a székelyek 1597-ben leromboltak, majd újra felépítették. A faluban 1600-ban székely országgyűlést tartottak. 1910-ben 985, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A Gyárfás-udvarházat az 1960-as években bontották le.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1855-ben Gyárfás Győző királyi tanácsos, építőmérnök.
  • Itt született 1870-ben Baráthosi Balogh Benedek mandzsu-tunguz kutató.
  • Itt született 1891-ben Keresztes Károly zeneszerző, lapszerkesztő.
  • Itt született 1993-ban Oláh Gellért újságíró, a Kolozsvári Zsidó Napok megálmodója, a 888 korábbi publicistája.

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
Művelődési ház

Források

[szerkesztés]