Ugrás a tartalomhoz

1562

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1562 más naptárakban
Gergely-naptár1562
Ab urbe condita2315
Bahái naptár-282 – -281
Berber naptár2512
Bizánci naptár7070 – 7071
Buddhista naptár2106
Burmai naptár924
Dzsucse-naptárN/A
Etióp naptár1554 – 1555
Hindu naptárak
Vikram Samvat1617 – 1618
Shaka Samvat1484 – 1485
Holocén naptár11562
Iráni naptár940 – 941
Japán naptár2222 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4258–4259
Kopt naptár1278 – 1279
Koreai naptár3895
Muszlim naptár969 – 970
Szeleukida naptár1873–1874
Örmény naptár1011
ԹՎ ՌԺԱ
Thai szoláris naptár2105
Zsidó naptár5322 – 5323

Évszázadok: 15. század16. század17. század

Évtizedek: 1510-es évek1520-as évek1530-as évek1540-es évek1550-es évek1560-as évek1570-es évek1580-as évek1590-es évek1600-as évek1610-es évek

Évek: 15571558155915601561156215631564156515661567

Események

[szerkesztés]

Határozott dátumú események

[szerkesztés]

Erdélyi események a települések életében

[szerkesztés]
  • 1562-ig Parajd lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett.
  • A Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok Ákosfalva mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem Pekri Gábor és Radák László vezette lovascsapatot küldött ellenük, akik a székelyvajai út mellett ütköztek meg a felkelőkkel. A somosdi Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el.
  • Március 4-én Hadadnál győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket (hadadi ütközet).
  • Diódot és Algyógyot János Zsigmond ostrommal vette vissza Balassa Menyhérttől és leromboltatta.
  • Magyarléta várát János Zsigmond hadai ostromolták meg, melynek során a puskapor felrobbant.
  • Kisgörgénynél ugrasztotta meg János Zsigmond serege a pártütő székelyek kisebb táborát.
  • Cófalva északi határában az 550 m magas Várhegyen állt Székelybánja vára, melyet a székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel a fejedelem. Lécfalván építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelytámad várát. Székelyudvarhelyen a legyőzött székelyek megalázására pedig Székelytámadt várát 1562 és 1565 között.
  • A segesvári országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. Kivégezték a Székelyvaján elfogott Székelypálfalva szülöttét, Nagy Györgyöt, aki a János Zsigmond ellen fellázadt székelyek vezére volt.
  • Kézdiszentkereszt szabad lakóit a felkelésben való részvétel miatt jobbágysággal büntették.
  • A felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után 44 ház lakói jobbágysorba süllyedtek.

Határozatlan dátumú események

[szerkesztés]
  • az év folyamán
    • IX. Károly francia király az orléans-i rendelettel megparancsolta, hogy a cigányokat, ha két hónap leforgása alatt minden pereputtyostól (tous ceux qui s'appellent Bohémiens ou Egyptiens, leurs femmes, enfants et autres de leur suite) el nem hagyják a francia földet, „a bírák nyomban fogassák el, borotváltassák le szakállukat és hajukat s szolgáltassák valamelyik gályakapitány kezébe, kik három esztendeig tartsák őket a gályákon”.
    • Megjelenik Bécsben az első magyarra fordított katolikus katekizmus.

Az év témái

[szerkesztés]

Születések

[szerkesztés]

Halálozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 720. o.   helytelen ISBN kód: 9789633897572
  2. Bessenyei József: A Nádasdyak évszázadai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 286. (2015/9.) sz., 9. oldal, ISSN 0865-6347
Commons:Category:1562
A Wikimédia Commons tartalmaz 1562 témájú médiaállományokat.