1562
Megjelenés
1562 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1562 |
Ab urbe condita | 2315 |
Bahái naptár | -282 – -281 |
Berber naptár | 2512 |
Bizánci naptár | 7070 – 7071 |
Buddhista naptár | 2106 |
Burmai naptár | 924 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1554 – 1555 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1617 – 1618 |
Shaka Samvat | 1484 – 1485 |
Holocén naptár | 11562 |
Iráni naptár | 940 – 941 |
Japán naptár | 2222 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4258–4259 |
Kopt naptár | 1278 – 1279 |
Koreai naptár | 3895 |
Muszlim naptár | 969 – 970 |
Szeleukida naptár | 1873–1874 |
Örmény naptár | 1011 ԹՎ ՌԺԱ |
Thai szoláris naptár | 2105 |
Zsidó naptár | 5322 – 5323 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek
Évek: 1557 – 1558 – 1559 – 1560 – 1561 – 1562 – 1563 – 1564 – 1565 – 1566 – 1567
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- március 1. – A wassyi mészárlással megkezdődtek a francia vallásháborúk.[1]
- május 3. – Megnyílik az Oláh Miklós esztergomi érsek által alapított nagyszombati jezsuita kollégium 3 osztállyal.
- június 2. – A pestisjárvány áldozatává válik Magyarország 63 esztendős nádora, Nádasdy Tamás.[2]
Erdélyi események a települések életében
[szerkesztés]- 1562-ig Parajd lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett.
- A Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok Ákosfalva mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem Pekri Gábor és Radák László vezette lovascsapatot küldött ellenük, akik a székelyvajai út mellett ütköztek meg a felkelőkkel. A somosdi Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el.
- Március 4-én Hadadnál győzte le Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket (hadadi ütközet).
- Diódot és Algyógyot János Zsigmond ostrommal vette vissza Balassa Menyhérttől és leromboltatta.
- Magyarléta várát János Zsigmond hadai ostromolták meg, melynek során a puskapor felrobbant.
- Kisgörgénynél ugrasztotta meg János Zsigmond serege a pártütő székelyek kisebb táborát.
- Cófalva északi határában az 550 m magas Várhegyen állt Székelybánja vára, melyet a székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel a fejedelem. Lécfalván építtette fel János Zsigmond fejedelem Székelytámad várát. Székelyudvarhelyen a legyőzött székelyek megalázására pedig Székelytámadt várát 1562 és 1565 között.
- A segesvári országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. Kivégezték a Székelyvaján elfogott Székelypálfalva szülöttét, Nagy Györgyöt, aki a János Zsigmond ellen fellázadt székelyek vezére volt.
- Kézdiszentkereszt szabad lakóit a felkelésben való részvétel miatt jobbágysággal büntették.
- A felkelés egyik vezetője a muzsnai Bán András volt, melynek leverése után 44 ház lakói jobbágysorba süllyedtek.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- IX. Károly francia király az orléans-i rendelettel megparancsolta, hogy a cigányokat, ha két hónap leforgása alatt minden pereputtyostól (tous ceux qui s'appellent Bohémiens ou Egyptiens, leurs femmes, enfants et autres de leur suite) el nem hagyják a francia földet, „a bírák nyomban fogassák el, borotváltassák le szakállukat és hajukat s szolgáltassák valamelyik gályakapitány kezébe, kik három esztendeig tartsák őket a gályákon”.
- Megjelenik Bécsben az első magyarra fordított katolikus katekizmus.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- október 12. – George Abbot, anglikán főpap, teológus († 1633)
- november 25. – Lope de Vega, spanyol drámaíró, költő († 1635)
- Jan Pieterszoon Sweelinck németalföldi zeneszerző († 1621)
Halálozások
[szerkesztés]- június 2. – Nádasdy Tamás báró, a kortársak által „fekete bég”-nek nevezett hadvezérnek, Nádasdy Ferencnek apja (* 1498)
- november 17. – Antoine de Bourbon francia arisztokrata, Navarra társuralkodója, a vallásháborúk többször pártot cserélt hadvezére (* 1518)
- december 19. – Jacques d’Albon de Saint-André Fronsac márkija, Montrond-les-Bains és Saint-André d'Apchon hűbérura, Franciaország marsallja volt (* 1505)
Jegyzetek
[szerkesztés]A Wikimédia Commons tartalmaz 1562 témájú médiaállományokat.