Székelypálfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelypálfalva (Păuleni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Farkaslaka
Irányítószám 537172
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 84898
Népesség
Népesség 207 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 209
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelypálfalva (Románia)
Székelypálfalva
Székelypálfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″

Székelypálfalva (1913-ig Pálfalva, románul Păuleni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.

Története[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve.[2] Első írásos említése[3] az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt.[4] Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak.[5] Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel.[6] A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát.[7] 1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.[8]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.
  3. JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.
  4. * * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizadszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.
  5. DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.
  6. DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.
  7. DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TŰDŐS S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat.Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion, 1985 I. 23.
  8. Bözödi György: Székely bánja. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 32-54.