Csíkkozmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csíkkozmás (Cozmeni)
Csíkkozmás.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Irányítószám 537065
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85813
Népesség
Népesség 1490 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1340
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 675 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csíkkozmás (Románia)
Csíkkozmás
Csíkkozmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′Koordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′
Csíkkozmás weboldala

Csíkkozmás (románul: Cozmeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002-ig Csíkszentmártonhoz tartozott, azóta önálló község.

Fekvése[szerkesztés]

Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik,

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

Története[szerkesztés]

1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Árpád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élet-halál harcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma Árpád kori
  • A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve[2]
  • A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
  • Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

  • Magyarország - Öttömös, Daruszentmiklós

Hivatkozások[szerkesztés]