Ugrás a tartalomhoz

Maroshévíz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroshévíz (Toplița, Töplitz)
Maroshévíz címere
Maroshévíz címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rangmunicípium
KözségközpontToplița
Beosztott falvak
Lista
Polgármester
  • Dumitru Olariu (2020. október – 2024. október 31.)
  • Victor-Sebastian Buzilă (2024. november 1. – , 2024-es romániai önkormányzati választások)
Irányítószám535700
SIRUTA-kód83632
Népesség
Népesség7569 fő (2021. dec. 1.)[1] +/-
Magyar lakosság2092 (17%, 2021)[2]
Község népessége12 609 fő (2021. dec. 1.)[3]
Népsűrűség37,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület338,3 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.991831°N 25.370856°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.991831°N 25.370856°E
Maroshévíz weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroshévíz témájú médiaállományokat.

Maroshévíz (korábban: Gyergyó-Toplica, románul: Toplița, németül: Töplitz) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Hargita megye északi régióközpontja. A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja.

Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra, a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány és Zsákhegy.

Területét székelyek népesítették be, a település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először. Régibb térképek és okmányokban mindenütt Gyergyó-Toplicza néven találjuk meg. A maroshévízi meleg forrásokat I. Rákóczi György fejedelem 1638-ban maga is meglátogatta, mivel a Siklósi Mihálynak küldött instructióját a gyergyói meleg fürdőkön (in Thermis Gyergyoiensibus) írt alá.[4]

1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.

2002-ben nyilvánították municípiummá.[5]

Templom
  • A moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban I. György István moldvai fejedelem építtette felesége, Safta részére fából.
  • Műemlék fatemplomát, amely a Szent Illés kolostor mellett áll, 1847-ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bővítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült. Nagy kéttornyú ortodox temploma van.
  • Református temploma 1895-ben épült, a második világháborúban megrongálódott, de kijavították.
  • A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.
  • Fenyvesek övezte gyógyfürdőtelepe a Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, 655–690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os radioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, melyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült.[6]
  • Az Urmánczy kastély 1903 és 1906 között épült
  • Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a Maros mellett, 25 °C-os vize van
  • A várostól 9 km-re első világháborús emlékmű áll.
  1. "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. május 31. Hozzáférés: 2023. július 9..
  2. "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21..
  3. "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
  4. Orbán Balázs. "Székelyföld leírása – Átrándulás Gyergyó-Topliczára". Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK).
  5. LEGE nr.494 din 11 iulie 2002 privind declararea ca municipiu a oraşului Topliţa, judeţul Harghita. www.cdep.ro (2002. július 12.) (Hozzáférés: 2023. április 10.) arch
  6. "Fürdőhelyek". marosheviz.info. Hozzáférés: 20120819. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]