Marosludas
| Marosludas (Luduș, Ludasch) | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Luduș | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Cristian Moldovan (PSD) | ||
| Irányítószám | 545200 | ||
| SIRUTA-kód | 114710 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 12 179 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 2784 (19%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 14 757 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 278 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 67 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″46.477778°N 24.096111°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″46.477778°N 24.096111°E | |||
 | |||
| Marosludas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosludas témájú médiaállományokat. | |||
Marosludas (románul: Luduș, régebb Ludoșul de Mureș, németül: Ludasch) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse és Mezőalbisitelep települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Marosludas a Maros megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mezőségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Nagysármás - Kissármás útkereszteződésnél, 45 km-re Marosvásárhelytől, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól. A város a Marosvásárhely - Székelykocsárd és Marosvásárhely - Nagysármás - Beszterce vasútvonalakon fekszik.
| Aranyosgyéres (18 km) | Nagysármás (30 km) | Szászrégen (57 km) |
| Aranyosbánya (64 km) |
|
Radnót (11 km) |
| Marosújvár (21 km) | Kiskapus (43 km) | Dicsőszentmárton (23 km) |
A "cukor városa" vidéki kistelepülésből rohamosan várossá alakult. A régi lakótelep a Maros jobb partján fekszik, a meredek dombok közelében. Az új negyedben, a Maros bal partján, található a közigazgatási központ, a kórház, a szakorvosi rendelőintézet, az ipari líceum, a művelődési otthon, az új postahivatal, a cukorgyár, a tejgyár, len- és kenderfeldolgozó üzem.[4]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1333-ban Ludas néven említik először. 1960-ban nyilvánították várossá. A Marosludashoz tartozó Marosgezse településről már az 1366-os évekből vannak feljegyzések. Az egykor magyar többségű település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a református és római katolikus templomok mellett egy capitoliumi farkas szobor is áll. A szobrot a trianoni békeszerződés után emelték. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 4632 lakosából 3116 magyar, 1385 román volt.
1992-ben 16 000 lakosából 11 550 román, 3913 magyar, 523 cigány, 14 német volt.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:
- románok – 12 190 (69,66%)
- magyarok – 4414 (25,22%)
- cigányok – 857 (4,89%)
- egyéb nemzetiség – 36 (0,23%)
Összesen: – 17 497 (100%)[5]
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:
- románok – 10 108 (65,94%)
- magyarok – 3557 (23,20%)
- cigányok – 964 (6,28%)
- egyéb nemzetiség - 10
- nincs információ – 681 (4,44%)
Összesen: – 15 328 (100%)[6][7]
Marosludas lakossága nemzetiség szerint Románok (65,94%) Magyarok (23,2%) Cigányok (6,28%) Ismeretlen (4,44%) Más nemzetiség (0,11%)
|
Marosludas lakossága vallási felekezet szerint Ortodox (64,68%) Római katolikus (5,34%) Református (16,96%) Pünkösdista (2,02%) Görögkatolikus (3,31%) Adventista (1,14%) Jehova tanúi (1,12%) Ismeretlen (4,66%) Más felekezet (0,72%)
|
 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bánffy-kastély
- Református templom
- Római katolikus templom
- Petőfi-szobor (Simon Attila alkotása)[8]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kulturális szervezetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara
- Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület[9]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1895. május 7-én Soós István jogi szakíró, Nagyvárad polgármestere 1940–1944 közt.
- Itt született 1897. július 15-én Krausz László tervezőmérnök, műszaki szakíró.
- Itt született 1898. március 9-én Incze Antal magyar orvos, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1934. július 19-én Zágoni Albu Zoltán református lelkész, egyházi író.
- Itt született 1946. június 29-én Szekeres Adél történész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. május 31. Hozzáférés: 2023. július 9.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
- ↑ "Maros megye: Marosludas". 2008. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 10.
- ↑ 2002-es népszámlálás eredményei
- ↑ "2011-es népszámlálás eredményei" (PDF). 2014. október 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 25.
- ↑ Népszámlálás 2011: Városunkra vonatkozó hivatalos adatok
- ↑ Petőfi megérkezett Marosludasra. Népujság.ro. 2019. márc. 1.
- ↑ Adatbank - Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa
Források, További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város látképe
Alpár Ignác tervezte református temploma (1888)
Katolikus temploma
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
 | |
|---|---|
 | |
.svg){kind=small}