Marosludas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marosludas (Luduș, Ludasch)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Marosludas címere
Marosludas címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Luduș
Beosztott falvak Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse, Mezőalbisitelep
Polgármester Cristian Moldovan (PSD)
Irányítószám 545200
SIRUTA-kód 114710
Népesség
Népesség12 486 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság2664 (2011)[2]
Község népessége15 328 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség278 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosludas (Románia)
Marosludas
Marosludas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 40″, k. h. 24° 05′ 46″
Marosludas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosludas témájú médiaállományokat.

Marosludas (románul: Luduș, régebb Ludoșul de Mureș, németül: Ludasch) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Közigazgatásilag Andrássytelep, Csorga, Csorgó, Eckentelep, Marosgezse és Mezőalbisitelep települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Marosludas a Maros megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mezőségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Nagysármás - Kissármás útkereszteződésnél, 45 km-re Marosvásárhelytől, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól. A város a Marosvásárhely - Székelykocsárd és Marosvásárhely - Nagysármás - Beszterce vasútvonalakon fekszik.

A "cukor városa" vidéki kistelepülésből rohamosan várossá alakult. A régi lakótelep a Maros jobb partján fekszik, a meredek dombok közelében. Az új negyedben, a Maros bal partján, található a közigazgatási központ, a kórház, a szakorvosi rendelőintézet, az ipari líceum, a művelődési otthon, az új postahivatal, a cukorgyár, a tejgyár, len- és kenderfeldolgozó üzem.[3]

Története[szerkesztés]

1333-ban Ludas néven említik először. 1960-ban nyilvánították várossá. A Marosludashoz tartozó Marosgezse településről már az 1366-os évekből vannak feljegyzések. Az egykor magyar többségű település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a református és római katolikus templomok mellett egy capitoliumi farkas szobor is áll. A szobrot a trianoni békeszerződés után emelték. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 4632 lakosából 3116 magyar, 1385 román volt.

1992-ben 16 000 lakosából 11 550 román, 3913 magyar, 523 cigány, 14 német volt.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

Összesen: – 17 497 (100%)[4]

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a nemzetiségi megoszlás a következő:

  • románok – 10 108 (65,94%)
  • magyarok – 3557 (23,20%)
  • cigányok – 964 (6,28%)
  • egyéb nemzetiség - 10
  • nincs információ – 681 (4,44%)

Összesen: – 15 328 (100%)[5][6]






Circle frame.svg

Marosludas lakossága nemzetiség szerint

  Románok (65,94%)
  Magyarok (23,2%)
  Cigányok (6,28%)
  Ismeretlen (4,44%)
  Más nemzetiség (0,11%)




Circle frame.svg

Marosludas lakossága vallási felekezet szerint

  Ortodox (64,68%)
  Római katolikus (5,34%)
  Református (16,96%)
  Pünkösdista (2,02%)
  Görögkatolikus (3,31%)
  Adventista (1,14%)
  Jehova tanúi (1,12%)
  Ismeretlen (4,66%)
  Más felekezet (0,72%)

Látnivalók[szerkesztés]

  • Bánffy-kastély
  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • Petőfi-szobor (Simon Attila alkotása)[7]

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális szervezetek[szerkesztés]

  • Marosludasi Református Egyházközség Vegyeskara
  • Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület[8]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Aranyosgyéres (18 km) Nagysármás (30 km) Szászrégen (57 km)
Aranyosbánya (64 km)

Észak
Nyugat  Marosludas  Kelet
Dél

Radnót (11 km)
Marosújvár (21 km) Kiskapus (43 km) Dicsőszentmárton (23 km)