Erdőszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdőszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure, Sankt Georgen auf der Heide)
RO MS Biserica reformata din Sangeorgiu de Padure (3).jpg
Erdőszentgyörgy címere
Erdőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Sângeorgiu de Pădure
Beosztott falvak Bözöd, Bözödújfalu, Lóc
Polgármester Csibi Attila (RMDSZ)
Irányítószám 547535
Körzethívószám +40-265
SIRUTA-kód 119331
Népesség
Népesség4509 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3288 (2011)[2]
Község népessége5166 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség0,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7142 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Erdőszentgyörgy (Románia)
Erdőszentgyörgy
Erdőszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″
Erdőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszentgyörgy témájú médiaállományokat.
A felújított Rhédey-kastély

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re.

Nevének eredete[szerkesztés]

Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Egy másik, manapság egyre erőteljesebb teret nyerő kutatás során nevének eredete az „Erdő” családnévből származik. A tézis szerint a Felső Kis Küküllő mentén minden települést anno egy család birtokolt, ez nem volt másképp Erdőszentgyörgy esetében sem.

Története[szerkesztés]

Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka.

1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.

2002-ben 5492 lakosából 4247 magyar, 1097 román, 145 cigány.

2011-ben 5166 lakosából 3969 magyar, 916 román, 63 cigány anyanyelvű.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Nevezetessége a 18. század végi, volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja felnőtt.
  • Református temploma gótikus, a 13.14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1935-ben Debreczeni László a templom külső falán székely írásos feliratot talált, melyet az 1730-as évekre datálnak. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey- és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária brit királynénak az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
  • Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
  • A Zeyk család udvarháza 16. századi.
  • Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

További információk[szerkesztés]

Marosvásárhely (37 km) Nyárádszereda (22 km) Szováta (26 km)
Nyárádtő (29 km)

Észak
Nyugat  Erdőszentgyörgy  Kelet
Dél

Székelyudvarhely (64 km)
Erzsébetváros (.... km) Segesvár (45 km) Székelykeresztúr (29 km)