Sóspatak (Maros megye)

Sóspatak (Șăușa)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	falu
Községközpont	Nyárádtő (Ungheni)
Irányítószám	547610
SIRUTA-kód	119956
Népesség
Népesség	282 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	16 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 24° 23′ 46″46.503762, 24.396146
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóspatak románul: Șăușa, falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől délnyugatra, a Marostól kissé északra, Székelyuraly, Csittszentiván és Vidrátszeg közt fekvő település.

Története

Az 1960-as években két egymás mellett fekvő település: Kerelősóspatak és Székelysóspatak egyesítéséből jött létre Sóspatak néven.

Kerelősóspatak

Kerelősóspatak nevét 1414-ben említette először oklevél p. Sospathak néven.

Későbbi névváltozatai: 1420-ban p. Volahsospatak, 1435-ben p. Sospathak, 1733-ban Soos Patak, 1750-ben Seusche, 1760–1762 között Kerelő Sospatak, 1805-ben Sos-patak, 1888-ban Kerellő-Sóspatak (Siausia), 1913-ban Kerelősóspatak.

1473-ban Sospathak Nádasdi Ungor János birtoka volt. Egy 1482 VI.27-én kelt oklevél szerint Mátyás király parancsára Báthori Istvánt, adomány címén iktatták be Sospathak birtokába. 1502-ben Sospathak Nádasdi Ungor János fiainak: Jánosnak és Miklósnak a birtoka. 1510-ben Bánffy Ferencné Dobokai Katalin Sospathak-i részét zálogba adta Csesztvei Barlabási Jánosnak. 1511-ben a Bethlenieké, ekkor Hossu Péter nevű kenézét is említették.

1519-ben p. Sospathak Héderfáji, Bolgár, Apafi, Sospathaki Erdélyi, Erdőszentgyörgyi Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Toroszkai, Nagy Ungor, Farnasi ~ Farnasi Veres, Vizaknai, Geréb, Kemény családok birtoka volt .

Kerelősóspatak a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

1910-ben 388 lakosából 32 magyar, 354 román volt. Ebből 327 görögkatolikus, 17 református, 29 görög keleti ortodox volt.

Székelysóspatak

Székelysóspatak, Sóspatak nevét 1511-ben említette először oklevél v. desolata Sospathak néven.

Nevének későbbi változatai: 1580-ban Sospatak (To), 1602-ben Sospatak Puzta, Sospatak Deserta, 1733-ban Szeutsa, 1805-ben Sos Patak, 1808-ban Sóspatak, 1861-ben Sóspatak, Sousa, (egy része Marosszékhez tartozott To), 1888-ban Soussa, Székely-Sóspatak

Székelysóspatak a trianoni békeszerződés előtt Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

1910-ben 171 lakosából 163 román volt. Ebből 170 görögkatolikus volt.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.