Sóspatak (Maros megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sóspatak (Șăușa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Nyárádtő (Ungheni)
Irányítószám 547610
SIRUTA-kód 119956
Népesség
Népesség242 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság16 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sóspatak (Románia)
Sóspatak
Sóspatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 24° 23′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 24° 23′ 46″

Sóspatak románul: Șăușa, falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől délnyugatra, a Marostól kissé északra, Székelyuraly, Csittszentiván és Vidrátszeg közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az 1960-as években két egymás mellett fekvő település: Kerelősóspatak és Székelysóspatak egyesítéséből jött létre Sóspatak néven.

Kerelősóspatak[szerkesztés]

Kerelősóspatak nevét 1414-ben említette először oklevél p. Sospathak néven.

Későbbi névváltozatai: 1420-ban p. Volahsospatak, 1435-ben p. Sospathak, 1733-ban Soos Patak, 1750-ben Seusche, 17601762 között Kerelő Sospatak, 1805-ben Sos-patak, 1888-ban Kerellő-Sóspatak (Siausia), 1913-ban Kerelősóspatak.

1473-ban Sospathak Nádasdi Ungor János birtoka volt. Egy 1482 VI.27-én kelt oklevél szerint Mátyás király parancsára Báthori Istvánt, adomány címén iktatták be Sospathak birtokába. 1502-ben Sospathak Nádasdi Ungor János fiainak: Jánosnak és Miklósnak a birtoka. 1510-ben Bánffy Ferencné Dobokai Katalin Sospathak-i részét zálogba adta Csesztvei Barlabási Jánosnak. 1511-ben a Bethlenieké, ekkor Hossu Péter nevű kenézét is említették.

1519-ben p. Sospathak Héderfáji, Bolgár, Apafi, Sospathaki Erdélyi, Erdőszentgyörgyi Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Toroszkai, Nagy Ungor, Farnasi ~ Farnasi Veres, Vizaknai, Geréb, Kemény családok birtoka volt .

Kerelősóspatak a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

1910-ben 388 lakosából 32 magyar, 354 román volt. Ebből 327 görögkatolikus, 17 református, 29 görög keleti ortodox volt.

Székelysóspatak[szerkesztés]

Székelysóspatak, Sóspatak nevét 1511-ben említette először oklevél v. desolata Sospathak néven.

Nevének későbbi változatai: 1580-ban Sospatak (To), 1602-ben Sospatak Puzta, Sospatak Deserta, 1733-ban Szeutsa, 1805-ben Sos Patak, 1808-ban Sóspatak, 1861-ben Sóspatak, Sousa, (egy része Marosszékhez tartozott To), 1888-ban Soussa, Székely-Sóspatak

Székelysóspatak a trianoni békeszerződés előtt Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

1910-ben 171 lakosából 163 román volt. Ebből 170 görögkatolikus volt.

Források[szerkesztés]