Nagysármás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagysármás (Sărmașu, Sarmen)
RO MS Sarmasu 63.jpg
Nagysármás címere
Nagysármás címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Sărmașu
Beosztott falvak Báld, Bánffytanya, Csehtelke, Kissármás, Lárga, Marocháza és Titiána
Polgármester Ioan Mocean (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 547515
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 119242
Népesség
Népesség3546 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság1290 (2011)[3]
Község népessége6942 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagysármás (Románia)
Nagysármás
Nagysármás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 24° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 24° 09′ 47″
Nagysármás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysármás témájú médiaállományokat.

Nagysármás (románul Sărmașu, németül Sarmen) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében, a Mezőségen.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 47 km-re északnyugatra, Kolozsvártól 59 km-re keletre, a Mezőségi-patak bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A sárma 'kígyóvirág' szó képzős alakja. Első említése 1311-ből való (Saramas).

Története[szerkesztés]

1703-ban éves vásár tartására nyert szabadalmat.[4] A helyi románság körében 1798-ban hajtották végre a vallási uniót.[5] 1839-ben román lakosságú falu volt a Teleki család birtokában.

1849 tavaszán a helyi Vasile Obreját és Ioan Călățelt lázítás és gyilkosság vádjával Kolozsvárt halálra ítélték.

18941895-ben a magyar kormány a Teleki családtól megvásárolt, 3910 holdas birtokra 127 református magyar telepes családot költöztetett Veszprém vármegyéből, főként Adásztevelről, Balatonkeneséről, Rédéről, Nyárádról, Adorjánházáról, Tapolcafőről, Tótvázsonyból, Nagypiritről, Nemesvámosról és Kupról. Mivel közülük sokan otthagyták a telkeiket és visszaköltöztek falujukba, később engedélyezték, hogy az üres telepesföldeket a környező megyékből érkező magyarok foglalják el. 1910-re a telepes családoknak már csak 36%-a volt dunántúli származású, a többség az erdélyi megyékből, főként a mezőségi Marosszék falvaiból érkezett.

1901-ben Kolozs vármegye egyik járásának a székhelyévé nevezték ki. 1904-ben gyógyszertár nyílt benne.[6]

Környékét nevezték a „Göring-hasnak”, amelyet az 1940-es második bécsi döntésnél döntőbíráskodó náci Németország a fontos kissármási földgázlelőhely miatt hagyott Románia birtokában.[7] 1944. szeptember 26-án, miután a betörő magyar hadsereg szeptember 5-én ideiglenesen elfoglalta a települést, a magyar tábori csendőrség a pusztakamarási határban legyilkolta Nagy- és Kissármás 126 zsidó lakosát.

1952 és 1960 között rajonközpont volt. 1999-ben Ilie Bucur ortodox lelkész, egyben a Nagy-Románia Párt helyi elnöke engedély nélkül itt állította föl Ion Antonescu eredetileg Marosvásárhelyre szánt mellszobrát. Amikor 2002-ben, Eckstein-Kovács Péter interpellációja nyomán elrendelték a szobor eltávolítását, a pópa a műemléki védelem alatt álló ortodox fatemplom tornácára helyezte át azt. A szobrot még ugyanazon év során ellopták.

2003-ban városi rangot kapott.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 745 főből 645 volt román, 59 cigány és 39 magyar nemzetiségű; 704 görögkatolikus, 35 római katolikus és 6 református vallású.
1910-ben 2101 lakosából 1326 volt magyar és 762 román anyanyelvű; 1147 református, 765 görögkatolikus, 115 római katolikus, 51 zsidó és 18 evangélikus vallású.
2002-ben 3877 lakosából 1988 volt román, 1539 magyar és 343 cigány nemzetiségű; 2175 ortodox, 1159 református, 403 adventista, 64 görögkatolikus és 27 római katolikus vallású.

2011-ben 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.[8]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az ortodox fatemplom a 19. században épült.
  • A református templom neogótikus stílusú, 1902-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Teleki Sándor (1821-1892) a koltói birtokos, Petőfi barátja, Sármáson töltötte gyerekkorának nyarait. Édesapjának, Teleki Jánosnak, itt Erdély-szerte híres mintagazdasága volt.

Gazdasága[szerkesztés]

Földgázkitermelés, bútorgyártás, téglagyártás.

Források[szerkesztés]

  • Lovas Sándor: A legujabb állami telepitések Magyarországon. Bp., 1908
  • Hermán János: Magyar hatás a nagysármási románság életében. Ethnographia, 1944
  • Soós László: A nagysármási telepítés megszervezése (1893–1901). Agrártörténeti Szemle, 1987., 3–4. sz.
  • Hermán János: Szórványban. In Nagy Ödön – Hermán János – Nyitrai Mózes: Palástban. Marosvásárhely, 2001
  • Teleki Sándor: Emlékezzünk a régiekről, Kriterion Könyvkiadó,Bukarest, 1973
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  4. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  5. Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
  6. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
  7. Vetési László: Nekem mindig az árnyékos oldal jutott. Nagy Ödön, a szórványtitkár. In V. L.: Ne csüggedj el, kicsiny sereg! Kolozsvár, 2002
  8. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Sărmașu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysármás témájú médiaállományokat.

Képek[szerkesztés]

Szamosújvár (36 km) Bethlen (47 km) Beszterce (49 km)
Kolozsvár (44 km)

Észak
Nyugat  Nagysármás  Kelet
Dél

Szászrégen (42 km)
Aranyosgyéres (32 km) Marosludas (30 km) Marosvásárhely (38 km)