Mezőfele
| Mezőfele (Câmpenița) | |
 | |
| A mezőfelei református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőcsávás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőcsávás |
| Irányítószám | 547142 |
| SIRUTA-kód | 115986 |
| Népesség | |
| Népesség | 813 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 768 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 04″, k. h. 24° 29′ 14″46.651211°N 24.487338°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 04″, k. h. 24° 29′ 14″46.651211°N 24.487338°E | |
 | |
| Mezőfele weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőfele témájú médiaállományokat. | |
Mezőfele (románul Câmpenița) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu a Szabadi-patak felső folyása mentén, Marosvásárhelytől 14 km-re északra, Mezőcsávástól 3 km-re északnyugatra települt. Legmagasabb pontja a Szőlőhegy, amely 538 méter magas.[forrás?]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét onnan kapta, hogy a Ménessel közös egyházközségnek csak a felét képezte. Más vélemények szerint mint egészen tiszta székely falu, melynek lakói a régi kiváltságos időkben mind armalisták voltak, fele (tejfele) volt a Maros inneni falvaknak. Az az elképzelés is ismert, hogy Ménesen volt a grófi ménes, és ennek a felét áthozták ide, ahol a lovak őrzői megalapították a falut.[forrás?]
Története
[szerkesztés]Első említései birtokviszonyok és peres ügyek kapcsán maradtak fenn. Székely faluként közigazgatási és katonai szempontból egyaránt Marosszékhez tartozott. A székely katonai összeírásokban többször szerepelt az ott lakó hadköteles székelyek neveivel.
1349 A Dictionar istoric al localitatilor din Transilvania című műben 1349-es dátummal szerepel egy, Wass Albert családjának levéltárában fennmaradt iratban: „Pro Nicolo filio Pauli hospite de Fele contra Andreám de Zakul”
1351 Fyle néven említik Documenta Romaniae Historica C.X.33
1496 Székely Oklevéltár I Szabó Károly, IV kötet, 284 oldal Gyulakutai Miklósnak részbirtoka volt Felében.
1505 Fele néven előfordul egy dokumentumban.( Székely Oklevéltár 1219-1776 közzétette Barabás Samu)
Határában őskori leleteket találtak. Régi templomát 1655-ben meg kellett újítani, mivel összedőléssel fenyegetett. 1910-ben 661 lakosából 652 magyar és 9 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 820 lakosából 812 magyar és 8 román volt.
Népessége
[szerkesztés]Lakosságszáma a 2011-es népszámlálás szerint 849, ebből magyar 768, román 74. Vallási felekezet szempontjából a 2002-es népszámlálás szerint 501 református, 246 adventista, 19 katolikus, 9 ortodox és 6 egyéb felekezetű személy él a faluban.
Látnivalók
[szerkesztés]Mai református temploma 1822-ben épült kőből. Fa haranglába 1820-ból való. A falu lakói híres ácsok, építőmesterek voltak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt van eltemetve Nagy Ödön (1914–1995) református lelkész, néprajzkutató a régi temető déli végében.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
