Mezőfele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőfele (Câmpenița)
A mezőfelei református templom
A mezőfelei református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Mezőcsávás
Irányítószám 547142
SIRUTA-kód 115986
Népesség
Népesség849 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság768 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezőfele (Románia)
Mezőfele
Mezőfele
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 24° 29′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 24° 29′ 11″
Mezőfele weboldala

Mezőfele (románul Câmpenița) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Szabadi-patak felső folyása mentén, Marosvásárhelytől 14 km-re északra, Mezőcsávástól 3 km-re északnyugatra települt. Legmagasabb pontja a Szőlőhegy, amely 538 méter magas.[forrás?]

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét onnan kapta, hogy a Ménessel közös egyházközségnek csak a felét képezte. Más vélemenyek szerint mint egészen tiszta székely falu, melynek lakói a régi kiváltságos időkben mind armalisták voltak, fele (tejfele) volt a Maros inneni falvaknak. Az az elképzelés is ismert, hogy Ménesen volt a grófi ménes, és ennek a felét áthozták ide, ahol a lovak őrzői megalapították a falut.[forrás?]

Története[szerkesztés]

Első említései birtokviszonyok és peres ügyek kapcsán maradtak fenn. Székely faluként közigazgatási és katonai szempontból egyaránt Marosszékhez tartozott. A székely katonai összeírásokban többször szerepelt az ott lakó hadköteles székelyek neveivel.

1349 A Dictionar istoric al localitatilor din Transilvania című műben 1349-es dátummal szerepel egy, Wass ALbert családjánal levéltárában fennmaradt iratban: „Pro Nicolo filio Pauli hospite de Fele contra Andreám de Zakul”

1351 Fyle néven emlittik Documenta Romaniae Historica C.X.33

1496   Szekely Okleveltar I Szabo Károly, IV kötet, 284 oldal Gyulakutai Miklósnak résybirtoka volt Felében.

1505 Fele néven előfordul egy dokumentumban.( Székely Oklevéltar 1219-1776 közzétette Barabás Samu)

Határában őskori leleteket találtak. Régi templomát 1655-ben meg kellett újítani, mivel összedőléssel fenyegetett. 1910-ben 661 lakosából 652 magyar és 9 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 820 lakosából 812 magyar és 8 román volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosságszáma a 2011 –es nepszámlálás szerint 849, ebből magyar 768, román 74. Vallási felekezet szempontjából a 2002-es népszámlálás szerint 501 református, 246 adventista, 19 katolikus, 9 ortodox és 6 egyéb felekezetű személy él a faluban.

Látnivalók[szerkesztés]

Mai református temploma 1822-ben épült kőből. Fa haranglába 1820-ból való. A falu lakói híres ácsok, építőmesterek voltak.

Hivatkozások[szerkesztés]