Mezőcsávás
| Mezőcsávás (Ceuașu de Câmpie) | |
 | |
| A mezőcsávási református templom és harangláb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Mezőség |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőcsávás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547140 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 115968 |
| Népesség | |
| Népesség | 1785 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 599 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 21,41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 83,37 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″46.642932°N 24.513871°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″46.642932°N 24.513871°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőcsávás témájú médiaállományokat. | |
Mezőcsávás (románul Ceuașu de Câmpie, németül Grubendorf) falu Romániában Maros megyében. Mezőcsávás község központja, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1505-ben Chyawas néven említik először. A falutól nyugatra eső völgyben a mai Tormás-kút környékén volt egykor a Tormás nevű középkori falu, melyet a török pusztított el. Temploma a falu feletti dombon állott. A falut 1661-ben Ali basa serege pusztította el, elpusztult lakossága helyére románokat telepítettek. Nevezetes családai között volt a Pápay család. Lakói híres ácsok, faesztergályosok voltak, több székelykapuja van. 1910-ben 1108 lakosa közül 608 magyar és 490 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1423 lakosából 656 román, 628 magyar, 138 cigány és 1 német.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma az Ali pasa által 1661-ben lerombolt régi erődített templom felhasználásával épült 1792 és 1798 között, addig a régi templomot romos falait kiigazítva használták. Haranglába a templom előtti dombon 1570-ben készült fából középkori alapokra, ezáltal ez a legöregebb magyar fa-harangláb a Kárpát medencében.
- Az egykori Jenei-udvarházat 1940-ben bontották le.
- A templomdomb nyugati oldalán salétromos gyógyforrás fakad.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1928. február 29-én Kovács Albert kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító.
- Itt született 1930. január 22-én Balogh Dezső nyelvész, egyetemi tanár († 1999).
- Itt született 1934. december 16-án Balogh Éva színésznő († 1976).
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
