Nyárádmagyarós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyárádmagyarós (Măgherani)
Nyárádmagyarós1.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang községközpont
Irányítószám 547385
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 118101
Népesség
Népesség731 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság608 (2011)[2]
Népsűrűség12,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Terület58,02 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyárádmagyarós (Románia)
Nyárádmagyarós
Nyárádmagyarós
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 33′ 55″, k. h. 24° 54′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 55″, k. h. 24° 54′ 31″

Nyárádmagyarós (románul Măgherani, németül Ungarischdorf) falu Romániában Maros megyében, Nyárádmagyarós község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Nyárádszeredától keletre 10 km-re a Kis-Nyárád partján, a Súgó és Cigány-patakok egyesülésénél a Bekecsalján fekszik.

Története[szerkesztés]

  • Határában a Várbérc nevű helyen régi falu helyét vélik a helybeliek a Kisiklad aljában a tatárjáráskor használt vermek láthatók.
  • 1910-ben 1465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 769 lakosából 753 magyar, 12 cigány és 4 román volt.
  • 1937. december 20-án a felsőoroszi választókörzetbe szavazni indult 800 nyárádmagyarósi polgárt a mikházai jegyző (Iuliu Pereni/Perényi Gyula) és a román csendőrség feltartóztatták. A továbbindulni kívánó nyárádmagyarósiakra a jegyző és a csendőrök tüzet nyitottak. Tizenegy személyt ért találat, többségük maradandó fogyatékosságot szenvedett. ketten a helyszínen haltak meg, ketten utólag: Márton Károly, Sükösd Sándor, Balogh Antal, Siklódi Sándor. A sebesültek: Siklódi József, Sinka Károly, Barabás György, Bodon János, Csont Benjámin, Bodoni Péter, Balázs Antal.[3]
  • 2003. december 7-i helyi népszavazás eredményeként 7 település különválik Nyárádmagyarós községtől Székelybere központtal.[4]
Református templom

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 1791-ben épült, 1846 és 1866 között fejezték be.
  • Római katolikus kápolnája a 20. század közepén épült a Vass család adományából.
  • A falu északkeleti határában kurgánszerű földpiramisok találhatók, melyeket mindezideig még nem vizsgáltak meg komolyabban. Egyes kutatók szerint mesterséges eredetűek, erre bizonyíték lehet szabályos elhelyezkedésük.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]