Désfalva
| Désfalva (Deaj) | |
 | |
| A Pataky-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mikefalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mikefalva |
| Irányítószám | 547404 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 118254 |
| Népesség | |
| Népesség | 1772 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 612 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 24° 24′ 07″46.347108°N 24.402065°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 24° 24′ 07″46.347108°N 24.402065°E | |
| Désfalva weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Désfalva témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Désfalva (románul: Deaj) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevének előtagja személynévi eredetű, a latin Desiderius rövidült alakjából való (vö. Dés). A középkorban Hagymás néven is említették. Első okleveles említése 1270–72-ből való, mint Hagmas alio nomine Desfolua.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kis-Küküllő bal partján fekszik, mintegy 10 km-re keleti irányba a legközelebbi várostól, Dicsőszentmártontól.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A népességszám változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népessége a népszámlálások tanúsága szerint 1857-ig nőtt, majd az 1880-as évekig enyhén csökkent, azóta pedig (egy rövid megtorpanással 1920-ban) ismét folyamatosan nő.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi (anyanyelvi) csoportok | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Magyarok | Románok | Cigányok | ||||
| 1850 (n)[2] | 949 | 479 | 332 | 134 | ||||
| 1880 (a)[3] | 865 | 469 | 210 | ≤184 | ||||
| 1890 (a) | 875 | 504 | 203 | 155 | ||||
| 1900 (a) | 944 | 556 | 231 | ≤157 | ||||
| 1910 (a) | 974 | 526 | 240 | 208 | ||||
| 1920 (n) | 883 | 516 | 215 | ≤150 | ||||
| 1930 (n) | 980 | 528 | 261 | 188 | ||||
| 1941 (n) | 1017 | 604 | 402 | ≤9 | ||||
| 1966 (a) | 1289 | 737 | 255 | 297 | ||||
| 1977 (n) | 1329 | 775 | 279 | 275 | ||||
| 1992 (n) | 1359 | 752 | 142 | 464 | ||||
| 2002 (n) | 1499 | 688 | 239 | 571 | ||||
Magyar lakói unitáriusok és reformátusok, illetve kisebb részt római katolikusok. A románok régen a görögkatolikus vallást követték, 1948 óta ortodoxok. A cigányok vallása korábban megegyezett a románokével, 1990 óta azonban nagy részük pünkösdi hitre tért. Bár a délebbre élő corturar ('sátoros') cigányok romungró-nak ('magyar cigánynak') nevezik őket, első nyelvük a cigány, második a román.[4]
- 1850-ben 424 görögkatolikus, 239 református, 216 unitárius, 66 római katolikus és négy zsidó lakta.
- 2002-ben 564 lakója vallotta magát ortodox, 344 református, 324 unitárius, 246 pünkösdi és 11 római katolikus felekezetűnek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Küküllő vármegyei falu volt, sok kisnemesi családdal. A 18. században mind az unitáriusoknak, mind a reformátusoknak anyaegyházközségük volt benne. Görögkatolikus parókiája 1763-ban szerveződött.[5] 1876-ban Kis-Küküllő vármegyéhez, 1968-ban Maros megyéhez csatolták.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Unitárius temploma a 18. században épült, középkori temploma helyén. A faluban a reformátusoknak és az ortodoxoknak is áll templomuk.
- A Pataky család neobarokk kastélya a 20. század elején épült. Ma orvosi rendelő működik benne.
Ismert személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1925. október 26-án Jakab Kálmán belgyógyász orvos, orvosi szakíró, az orvostudományok doktora.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Nemzetiség szerint.
- ↑ Anyanyelvek szerint.
- ↑ Evelyn Urech és Wilco van den Heuvel: 'A sociolinguistic perspective on Roma group names in Transylvania.' Romani Studies 21 (2011), 152. és 156. o.
- ↑ "Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici (...) pro anno 1842/3 redactus". 2013. december 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
