Désfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Désfalva (Deaj)
A Pataky-kastély
A Pataky-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Mikefalva
Irányítószám 547404
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 118254
Népesség
Népesség 1463 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 688
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Désfalva (Románia)
Désfalva
Désfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 52″, k. h. 24° 23′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 52″, k. h. 24° 23′ 59″
Désfalva weboldala
A Pap-kúria
A református templom

Désfalva (románul: Deaj) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének előtagja személynévi eredetű, a latin Desiderius rövidült alakjából való (vö. Dés). A középkorban Hagymás néven is említették. Első okleveles említése 1270–72-ből való, mint Hagmas alio nomine Desfolua.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-Küküllő bal partján fekszik, mintegy 10 km-re keleti irányba a legközelebbi várostól, Dicsőszentmártontól.

Népessége[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népessége a népszámlálások tanúsága szerint 1857-ig nőtt, majd az 1880-as évekig enyhén csökkent, azóta pedig (egy rövid megtorpanással 1920-ban) ismét folyamatosan nő.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Népszámlálás

Nemzetiségi (anyanyelvi) csoportok
Év Népesség Magyarok Románok Cigányok
1850 (n)[2] 949 479 332 134
1880 (a)[3] 865 469 210 ≤184
1890 (a) 875 504 203 155
1900 (a) 944 556 231 ≤157
1910 (a) 974 526 240 208
1920 (n) 883 516 215 ≤150
1930 (n) 980 528 261 188
1941 (n) 1017 604 402 ≤9
1966 (a) 1289 737 255 297
1977 (n) 1329 775 279 275
1992 (n) 1359 752 142 464
2002 (n) 1499 688 239 571

Magyar lakói unitáriusok és reformátusok, illetve kisebb részt római katolikusok. A románok régen a görög katolikus vallást követték, 1948 óta ortodoxok. A cigányok vallása korábban megegyezett a románokével, 1990 óta azonban nagy részük pünkösdi hitre tért. Bár a délebbre élő corturar ('sátoros') cigányok romungró-nak ('magyar cigánynak') nevezik őket, első nyelvük a cigány, második a román.[4]

  • 1850-ben 424 görög katolikus, 239 református, 216 unitárius, 66 római katolikus és négy zsidó lakta.
  • 2002-ben 564 lakója vallotta magát ortodox, 344 református, 324 unitárius, 246 pünkösdi és 11 római katolikus felekezetűnek.

Története[szerkesztés]

Küküllő vármegyei falu volt, sok kisnemesi családdal. A 18. században mind az unitáriusoknak, mind a reformátusoknak anyaegyházközségük volt benne. Görög katolikus parókiája 1763-ban szerveződött.[5] 1876-ban Kis-Küküllő vármegyéhez, 1968-ban Maros megyéhez csatolták.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Unitárius temploma a 18. században épült, középkori temploma helyén. A faluban a reformátusoknak és az ortodoxoknak is áll templomuk.
  • A Pataky család neobarokk kastélya a 20. század elején épült. Ma orvosi rendelő működik benne.

Ismert személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Nemzetiség szerint.
  3. Anyanyelvek szerint.
  4. Evelyn Urech és Wilco van den Heuvel: 'A sociolinguistic perspective on Roma group names in Transylvania.' Romani Studies 21 (2011), 152. és 156. o.
  5. Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici (...) pro anno 1842/3 redactus

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]