Ugrás a tartalomhoz

Mezősámsond

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezősámsond (Șincai)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMezősámsond
Rangközségközpont
Irányítószám547595
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód119812
Népesség
Népesség1062 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság513 (2011)[1]
Népsűrűség31,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,81 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′, k. h. 24° 23′46.650000°N 24.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 24° 23′46.650000°N 24.383333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősámsond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mezősámsond (románul Șincai) falu Romániában Maros megyében, Mezősámsond község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 18 km-re északnyugatra a Komlód völgyének nyugati oldalán a Sámsondi-patak mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

1332-ben említik először Sancsund (Samsund) néven. Ekkor már egyháza is volt, melynek papja Ábrahám. 1334-ben Samsond, 1335-ben Samsud néven írták, 1470-ben Samsond néven említett település magyar jobbágysággal.

1552 után katolikus lakói reformátusok lettek. 1614-ben 28 családfőt számoltak itt össze, Mai római katolikus templomát 1773-ban építették Nepomuki Szent János tiszteletére. Anyakönyvet 1766-tól vezetnek.

1910-ben 2086 lakosából 1167 román, 909 magyar és 10 német volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1142 lakosából 628 magyar, 432 román és 82 cigány volt.

Látnivalói

[szerkesztés]
  • Református temploma 1845-ben, római katolikus temploma 1760-ban épült.Ortodox temploma is van, a görögkatolikusoknak pedig monostoruk volt a Monatesria nevű helyen.
  • A hagyomány szerint a falu feletti Pogányvár nevű bozótos hegytetőn egykor vár állott, melynek azonban nyoma sincs.
  • A település szomszédságában levő Rhédey-Bethlen-kastélyt 1777 és 1779 között Rhédey Mihály építtette barokk stílusban. Később a kastély árverezés útján a Bethlen család birtokába került. Itt nevelkedett Bethlen István (1874–1946) miniszterelnök, aki – bár Gernyeszegen született – ezt a falut tartotta szülőföldjének. A kastélyt 1953-ban lerombolták, helyén kultúrotthont emeltek, s mára csak az emléke maradt meg.[2]
  • Mocsár nevű határrészén ásványvizek törnek fel és sósvizű forrása is van. Határában metángázt találtak.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1754-ben Gheorghe Șincai történész, nyelvész; mellszobra a római katolikus templom mögötti közterületen áll.
  • Itt élt Bethlen István magyar miniszterelnök.
  • Itt született 1912. augusztus 7-én Hargitai Zoltán botanikus, tanár.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]